BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor: A magyarok pénzét akarják odaadni a háború folytatására, ami elfogadhatatlan

Nem fogunk habozni, ha azt látjuk, hogy ennek a döntésnek a pénzügyi következményeit a magyarokkal fizettetik meg, be fogjuk húzni a kéziféket – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió brüsszeli stúdiójában, miután éjjel háromkor véget ért az EU-csúcs első napja, ahol eldőlt, hogy megkezdi az unió a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A magyar kormányfő, aki mindezt végig ellenezte, és a döntésben sem vett részt, hangsúlyozta, hogy még 75 alkalom lesz arra, hogy megakadályozzák a folyamatot, a végső döntést pedig a parlament fogja meghozni. A kormányfő szerint az unió szokott rossz döntéseket hozni, ahogy tette a migráció vagy a szankciók kapcsán, és most is ugyanez történik.

Hosszú és nehéz vita zajlott le, nyolc órán keresztül próbáltam meggyőzni arról őket, hogy ezt ne csinálják, ne is tűzzük napirendre. De nem lehetett őket meggyőzni mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió brüsszeli stúdiójából bejelentkezve, miután éjjel 3-kor véget ért az uniós állam- és kormányfők találkozójának első napja. A kormányfő szerint a döntés időszerűtlen, „de volt egy komoly érvük, hogy ők 26-an vannak, én meg egyedül, és ők meg akarják adni Ukrajnának a biztatást a háború folytatásához.”

ORBÁN Viktor
Fotó: Benkő Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

 

A nemzeti parlament mondja ki a végső szót

A végső szót a nemzeti parlamentek adják meg, addig összesen 75 alkalom lesz, amikor ezt a folyamatot meg lehet akadályozni. 

Én viszont nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni egy ilyen rossz döntést

hangsúlyozta a kormányfő azzal kapcsolatban, miért nem vett részt a döntésben, és miért vonult ki a tárgyalóteremből. Azt viszont megvétózta politikai értelemben, hogy 50 milliárd eurót kapjon Ukrajna, úgyhogy most „pénz nincs”, erre majd visszatérnek az állam- és kormányfők januárban.

„Ha kell, behúzzuk a kéziféket”

A kormányfő leszögezte, csak Magyarország nevében tud helytállni, ő nem mondhatja azt, hogy a többi kormányfő mást képvisel, mint amit a saját népük gondol. „Nem fogunk habozni, ha azt látjuk, hogy ennek a döntésnek a pénzügyi következményeit a magyarok fizethetik meg, ha kell, a kéziféket be fogjuk húzni’ – tette hozzá.

„Szinte megveszekedetten akartak elindulni ebbe az irányba, nem szokatlan, az unió szokott hozni rossz döntéseket” – mondta a miniszterelnök, emlékeztetve a migrációra, a szankciókra és a 2008-as válság kezelésére, „a mostani helyzet nagyon hasonlít erre”.

Ukrajna uniós támogatása kapcsán rámutatott: ahogy a helyreállítási alapnál, közös hitelt akarnak felvenni, ami szerinte rossz döntés volt, „többet ilyet nem szabad csinálni, Magyarországnak nem érdeke, hogy az unió úgy gazdálkodjon, hogy hitelt vesz fel. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk” – fogalmazott. A második probléma szerinte, hogy 

az ukrán helyzet rosszul áll.

A magyarok pénzét akarják odaadni a háború folytatására a kormányfő szerint, ami elfogadhatatlan, ezért hosszú órák után azt mondta, hogy „ezt már nem”. A két ügy közötti különbségtételt azzal magyarázta, hogy míg az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése esetén nem éri közvetlenül jogsérelem a magyarokat, itt már igen.

Jobb később, mint soha

„Jobb később, mint soha” – mondta a kohéziós források felszabadításáról a miniszterelnök, aki szerint papíron ideadták a magyarok pénzét, a következő egy-két hónapban meglátják, hogy mi a helyzet. A kormányfő szerint van néhány tanulsága az elmúlt időszakban, hogy a magyar gazdaság uniós források nélkül is működik, „van egy legenda, hogy a magyar gazdaság külső segítség nélkül nem tud működni, az elmúlt egy év különösen nehéz volt, de köszöni szépen a gazdaság, jól van” –tette hozzá. 

A második tanulság, hogy Magyarországgal packáztak, az jól mutatja, hogy van hajlam a tagállamok megregulázására. Ezt úgy lehet megoldani, hogy változás kell Brüsszelben, a harmadik pedig, hogy ami jár, az jár. Megelőlegezte, hogy amikor pedig a pénz tényleg meglesz, akkor a magyar parlament dönt arról, hogy ebből mennyi menjen kisvállalatok támogatására vagy pedagógusok béremelésére.

Az uniós költségvetési törvény módosításáról azt mondta, hogy világossá tették: Magyarországnak meg kell kapnia, ami neki jár, „jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is” – jegyezte meg.

A zsoldosok tiltakozása felér egy önvallomással

A kormányfő szerint az alkotmányos rendszer is a szuverenitást védi, ennek ellenére a baloldal, annak médiája és civil szervezetek is megtalálták a módját, hogyan befolyásolják külföldi pénzzel a magyar választást, és „ezt bevallották”. A szuverenitásvédelmi törvény azt a célt szolgálja, hogy ez még egyszer ne történjen meg. „A dollárok így nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába” – mondta.

Ez a zsoldosok tiltakozása, ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni

– mondta a jogszabályt érintő kritikákról Orbán Viktor. A kormányfő szerint a szuverenitás nem azt jelenti, hogy le akar válni a világról, sőt, Magyarország érdeke az összekapcsolódás a világgazdaság vérkeringésével. Azért tudunk a méretünkhöz képest jobban élni, mert bekapcsolódunk abba a rendszerbe, amely az egész világot működteti.

A miniszterelnök szerint a magyaroknak megvan a magukhoz való eszük, a kormány dolga, hogy megértse, mit gondolnak a világról. A nemzeti konzultáció ebben segít, az ő kiállása mögött is a magyarok véleménye állt. A legfontosabb szerinte, hogy minden fontos kérdésben a magyar parlament dönt, és ez így lesz Ukrajna uniós tagsága kapcsán is. „A mi erőnk közepe a parlament, a kormány is fontos, de a legfontosabb a magyar parlament és a mögötte álló választópolgárok” – zárta mondandóját Orbán Viktor.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.