Washington és Moszkva is érdekelt lehet az ukrajnai háború elnyújtásában

Vlagyimir Putyin oroszországi elnök egyes szöveg-magyarázói szerint az ukrajnai háború hármas célját szándékosan fogalmazták ködösen, hogy az értelmezésbe sok minden beleférjen. „Nácitlanítás” – sem Putyin, sem más még nem fejtette ki, mit is ért konkrétan ezen az oroszországi elnök. „Demilitarizáció” – katonai leszerelése Ukrajnának? 

„Ukrajna semleges státusa” – talán ez lehet a kulcs, a három feltételből az egyetlen többé-kevésbé érthető, konkrét fogalom. Ám Kijev mindhárom feltételt hevesen visszautasítja. Ami a semleges státuszt illeti, az ukrán fővárosban hangoztatják: stratégiai céljuk a NATO-hoz való csatlakozás, az euroatlanti világba való beolvadás. Szóval eszük ágában sincs önként belemászni a Putyin-féle semlegességi ketrecbe.

Az RTVI Kreml-közeli médium különtudósítója, Alekszej Szocsnyev is próbálja értelmezni az oroszországi elnök év végi, több mint négyórás „Közvetlen vonal” című kérdezz-felelek műsorában elhangzott Putyin-mondatokat. Az RTVI-ről csak annyit, hogy valaha „az oroszországi BBC-nek” szánták, amely úgymond független a Kremltől, és többé-kevésbé objektív magyarázatokkal szolgál a világnak, a világ dolgait elemezve. 

A több mint húsz éve létrehozott rádió-tv-csatornahálózat mai tulajdonosa egy amerikai állampolgár, de orosz-örmény gyökerű média-vállalkozó, Mikayel Israelyan. Ahhoz képest, hogy többtucatnyi országban sugároznak orosz nyelven közösségi portálokon, Youtube-csatornákon, kevés, csak húszmillió nézőjük van. Mondják, hogy Putyin az „Orosz Világ” megteremtéséről ábrándozva nagy reményeket fűzött az RTVI-hez, de aztán jött a covid-19 és az ukrajnai támadóháború.

Fordul a kocka, az ukrajnai háború kimenetele, az állóháborúba való átmenet egyre inkább a katonai fölénybe kerülő Oroszország javára látszik eldőlni. Ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor ma 

Velük szemben mintegy 300 ezer ukrán katonát sejtenek. Hogy ukrán részről nagy a baj, kevés a katona, jelzi a jövő január elején a kijevi parlament, a Rada elé kerülő törvényjavaslat újabb félmillió ember behívásáról. Ukrajnának már csak olyan emberanyagból kell szelektálnia, amelynek nincs katonai képzettsége. Legfeljebb néhány hetes gyorstalpaló után már a mintegy 1200 kilométeres frontra akarják őket vezényelni.

Állítólag Zelenszkíj elnök ösztönzésére indították útjára a javaslatot az ukrán parlamenti képviselők. Maga Zelenszkíj 2023. december 19-i sajtótájékoztatóján a hadseregvezetéstől eredeztette a kezdeményezést . Amely szerint, ha hinni lehet az ukrán médiumoknak, akkor még a három kategóriába sorolt (mozgás)sérült fiatalemberek harmadik, legalacsonyabb kategóriájára is kiterjeszthetik a kötelező katonai szolgálatot. És ha például a külföldön lévő állampolgárok nem engedelmeskednek a behívónak, letiltják bankszámláikat, érvénytelenítik bankkártyáikat.

Ukrajnában az újabb katonai behívókat eredményező törvénytervezettől az egyre önállóbban politizáló, a mérsékeltebb oldalhoz húzó és az elnökkel mindinkább szembekerülő hadsereg főparancsnok, Valeríj Zaluzsníj is elhatárolódik. „A hadsereg ilyen formában sohasem kért erősítést” – idézik a főkatonát a médiumok.

De meddig is tarthat a háború? Kijev törvénybe foglalta, hogy az oroszországiakkal való tárgyalások előfeltétele, hogy Moszkva vonja ki csapatait Ukrajna 1991-ben érvényes területéről (amelybe a Krím is beleértődik). A gyorsan változó helyzetet, erőviszonyokat tükrözi, hogy ma már a két szemben álló atom-nagyhatalom egyike sem érdekelt az ukrán konfliktus gyors lezárásában. 

Az Egyesült Államok a második világháború óta nem került szembe olyan nagyarányú „klasszikus” hadviselést folytató állammal, mint Oroszország. Tudvalevő, hogy ez idő szerint még Moszkva (és nem Peking) a fő ellenség a harctéren – az USA-éval összemérhető oroszországi atomarzenál miatt.

Azaz az USA, a nagy amerikai hadiipari vállalatok számára Ukrajna pótolhatatlan gyakorlóterep. Furcsa kettősség jellemzi az amerikai, nyugati fegyverszállításokat. Míg Európa elsősorban elavulttá váló fegyverrendszereit sózza rá Ukrajnára katonai segély címén, addig az USA egyre több hipermodern fegyverét küldi Ukrajnába, hogy tesztelje, miként reagálnak rá az oroszországi csapatok. Az előbbire (Európa) példa a dán és a holland F-16-os harci gépek szállítása Ukrajnának, mert mindkét ország vált az F-16-osaiknál egy generációval újabb, ötödik-generációs F-35-ös gépekre, Dánia már 10, Hollandia 8 ilyen gépet állított hadrendbe.

Az utóbbira (amerikai tesztelések) talán a három, az oroszországi légiflotta legkorszerűbb vadász-bombázójának, a Su-34-eseknek a váratlan lelövése volt Herszon körzetében – a hírek szerint Patriot rakéták végeztek velük. És minő véletlen: a Raytheon hadiipari óriásvállalat a White Sands (Új-Mexikó) kísérleti bázison 2023 végén új Patriot rakéta-radarokkal kísérletezik. A minap le is szedett egy, az oroszországi Su-34-esekhez hasonló sebességgel haladó céltárgy-robotrepülőgépet.

Putyin szintén nem siet befejezni a háborút. Nem fűződik hozzá érdeke és nincs is elég ereje a gyors győzelemmel kecsegtető nagy általános támadáshoz. Vélhetően alapvető céljainak egyike egy legyengített, katonailag-gazdaságilag kivéreztetett, a nyugatnak sok gondot és viszályforrást jelentő maradék-Ukrajna. És Kijev semlegességének kikényszerítését is könnyebben elérheti egy csak bajt, pénzkiadást jelentő Ukrajnával . Nem beszélve róla, hogy a nyugat, a NATO növekvő erejével szemben állandóan tartalékolnia kell főerőinek legalább a felét. S a maradék, az erőforrások másik fele fordítható csak az Ukrajna-hadjáratra.