A holland törvényhozók kedden szavaznak, megtehetik az első lépést a felé, hogy Willem-Alexander királyt és családját jövedelemadó fizetésére kötelezzék. Ehhez az alkotmányt is módosítani kell.
„Kék borítékot a kékvérűeknek” – mondta a Reutersnek Sandra Beckerman, a baloldali Szocialista Párt (Socialistische Partij) egyik törvényhozója, utalva arra, hogy Hollandiában az adóbevallásokat kék borítékban postázza az adóhatóság. A kedden szavazásra bocsátandó törvényjavaslat egyszerű többséget igényel. Arra kéri a kormányt, hogy tegyen javaslatot az alkotmány módosítására, amelyhez végül a parlament mindkét házának kétharmados támogatására lenne szükség.
A törvényhozás alsóházában valószínűleg megvan a kellő támogatottsága, a felsőházban azonban gondok lehetnek. A legnagyobb szenátusi frakció, a Farmer-Polgári Mozgalom (BBB) a csütörtök esti vita során hajlott az indítvány támogatása felé, de végül elállt a támogatásától.
Geert Wilders szélsőjobboldali politikus, akinek nacionalista pártja novemberben megnyerte a parlamenti választásokat, de nincs többsége a törvényhozásban, támogatja az adóváltozást, amelyet Mark Rutte leköszönő miniszterelnök 13 éves hivatali ideje alatt még ellenzett. Rutte a vita során megismételte azt a véleményét, hogy az alkotmánymódosítás „túl bonyolult”.
A királyi család megadóztatását támogató parlamenti képviselők azt remélik, hogy az új koalíciós kormány – amely még nem alakult meg – talán támogatja javaslatukat.
A holland királyi család magánjövedelmének egy része adóköteles, ezen felül viszont az adófizetők pénzéből adómentes jövedelmet is kap.
2024-ben Vilmos Sándor király, felesége, Maxima királyné, lánya és leendő örököse, Amália hercegnő, valamint édesanyja, a korábbi Beatrix királyné együttesen 11,6 millió eurót (12,61 millió dollár) kap. Amália hercegnő, aki 20 éves, és az Amszterdami Egyetemen tanul, korábban már bejelentette, hogy visszafizeti a rá eső 1,8 millió eurós részt.
Hollandiában a királyság népszerűségét a koronavírus járvány jócskán megtépázta, a királyi család tagjai ugyanis utazhattak a korlátozások idején is, ami ellenérzéseket szült az „alattvalókban”. Most
a lakosság nagyjából 55 százaléka támogatja a monarchia intézményét, a járvány kitörése előtt azonban még 70 százalékot mértek -
derül ki a NOS közszolgálati műsorszolgáltató tavalyi felméréséből. Ugyanez a felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezetteknek csak 46 százaléka bízik az új királyban.
Az európai királyi családok adózási kérdéseiben áttörésnek számított, amikor 1992-ben II. Erzsébet, brit uralkodó a családját ért kritikákra reagálva felajánlotta, hogy jövedelemadót fizet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.