BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Élő közvetítés
folyamatosan frissül

Az izraeli háború 97. napja – Elkezdődik az Izraelt népirtással vádoló eljárás az ENSZ bíróságán

THE HAGUE - The Peace Palace prior to a public hearing in a case that Ukraine brought against Russia in 2017 about the occupation of eastern Ukraine and Crimea. Ukraine puts forward its point of view. ANP REMKO DE WAAL netherlands out - belgium out (Photo by REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP)
Összefoglaló:

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága csütörtökön kezdi el a meghallgatásokat abban az ügyben, amelyben azzal vádolják Izraelt, hogy népirtást követ el Gázában. Izrael tagadja a vádakat, és személyesen jelenik majd meg a bíróságon, aláhúzva az eljárás tétjét, ami alaposan megtépázhatja a zsidó állam reputációját.

Az ügyet Dél-Afrika kezdeményezte, amely az apartheid óta támogatja a palesztinok ügyét. A vádak szerint Izrael gázai hadműveletei a Hamász ellen a népirtás jegyeit viselik. A kereset szerint Izrael civileket ölt meg, testi és mentális károkat okozott, és olyan körülményeket teremtett Gázában, amelyek kalkuláltan pusztítást okoztak.

THE HAGUE - The Peace Palace prior to a public hearing in a case that Ukraine brought against Russia in 2017 about the occupation of eastern Ukraine and Crimea. Ukraine puts forward its point of view. ANP REMKO DE WAAL netherlands out - belgium out (Photo by REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP)
Fotó: AFP

A háború kezdete óta több mint 23 ezer – többségében nő és gyerek – palesztin halt meg Gázában az övezet egészségügyi hatóságai szerint, miközben a terület 2,2 millió lakosának többsége kénytelen volt otthonát is elhagyni – írja a The New York Times. Nemzetközi szervezetek szerint a térségben nőtt a járványok és az éhezés kialakulásának veszélye is.

A dél-afrikai vádaknak különös jelentőséget ad, hogy Izrael az európai zsidóság szisztematikus irtása után jött létre, és a biztonságot jelentette alapítása után az arab országokból elűzött zsidók számára is.

Izrael aláírta az 1948-as genfi népirtás elleni egyezményt is, ám az ország vezetői szerint a dél-afrikai vádak kiforgatják az egyezmény értelmét és célját. Véleményük szerint az eljárást inkább a Hamásszal – melyet több ország is terrorszervezetként tart nyilván, és melynek támadása elindította a háborút – szemben kellene lefolytatni.

Noha a bíróság legtöbb döntése kötelező jellegű, azok végrehajtására kevés eszköze van. 

A testület 2004-ben egy nem kötelező érvényű határozatában illegálisnak minősítette a Ciszjordániában felhúzott izraeli biztonsági kerítéseket, és a lebontásukra szólította fel az országot, ám 20 évvel később még mindig állnak.

Az izraeli hadsereg állítja, hogy háborús erőfeszítéseit a nemzetközi joggal összhangban végzi. Ennek egyik bizonyítékaként a különböző, gázai civilekhez eljuttatott, evakuációra szólító üzeneteket hozzák fel a bombázások előtt, de hangsúlyozzák, hogy Izrael folyamatosan dolgozik azon is, hogy minél több segély jusson Gázába.

A halálos áldozatok magas számát Izrael annak tulajdonítja, hogy a Hamász lakossági területeken üti fel bázisait, és iskolákban, kórházakban és más civil infrastruktúrában rejtegeti harcosait.

Az ügyben a Nemzetközi Bíróság 15 bíróból álló testülete 17-re egészül ki, ugyanis mind a két fél jelölhet egy további bírót. Izrael Aharon Barakot, az ország legfelsőbb bíróságának volt elnökét, Dél-Afrika pedig Dikgang Mosenekét, az ország alkotmánybíróságának volt alelnökét jelölte ki.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.