Miközben a hazai és a nemzetközi sajtó hosszú hónapok óta a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásának elhúzódásától hangos, a védelmi szervezet vezetője most higgadt nyilatkozatot tett az ügyeben.
Jens Stoltenberg főtitkár szerdán sajtóértekezletet tartott, amelynek a leirata megjelent a NATO hivatalos oldalán is. Ebből kiderül, hogy az újságírók, egészen pontosan a The Washington Post a svéd csatlakozásról, illetve a magyar jóváhagyásról kérdezett, meglehetősen éles hangvételben.
Az újságíró felvetése úgy szólt, hogy Magyarország megígérte, hogy nem utolsó szövetségesként ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, ehhez képest még mindig nem lehet tudni, hogy ez meg fog-e történni és ha igen, mikor. Arra is kitért, hogy egyes amerikai törvényhozók keményebb intézkedéseket, esetleges szankciókat és a vízumszabályok módosítását javasolták Magyarországgal szemben.
Mivel a tájékoztatón részt vett az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan is, a lap munkatársa hozzá fordulva azt kérdezte, hogy az amerikai kormányzat milyen lépéseket tervez, hogy eredményt érjen el a svédek NATO-csatlakozásában és ugyanezt szögezte neki Jens Stoltenbergnek is. Valamint arra is kíváncsi volt, hogy
a NATO egyáltalán még meg tud-e bízni Magyarországban, mint szövetségesében.
Első körben Jake Sulliven válaszolt. Arról beszélt, hogy itt az ideje, hogy Svédország belépjen az észak-atlanti katonai szervezetbe. Szerinte Magyarországnak kötelezettsége és egyben hitelességi próba is, hogy megtegye a szükséges lépéseket a parlamenti folyamat befejezéséhez. „Mi látjuk az ide vezető utat és Svédország is látja. Tehát nem fogok konkrét fenyegetéseket tenni vagy találgatásokba bocsátkozni. Természetesen a türelmünk nem lehet végtelen, de reméljük, hogy a közeljövőben konstruktív megoldás születik” – fogalmazott.
Ezt követően a NATO főtitkára reagált. Először is elárulta, hogy néhány nappal ezelőtt egyeztetett Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök ennek során világossá tette, hogy határozottan támogatja a svédek tagságát. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar parlament jelenleg nem ülésezik, azonban február végén újra össze fog ülni. Jens Stoltenberg szerint az üzenet az volt, hogy hamarosan döntés születik Svédország ratifikálásáról, ezért arra számít, hogy Svédország a közeljövőben teljes jogú taggá válik.
Ezen a ponton pedig kvázi a védelmébe vette a magyar döntéshozatalt és felhívta rá a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat valós megítélése távolról sem az, mint ami a médiában megjelenik.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy amit 2022 februárja óta látunk, az a NATO történetének egyik leggyorsabb csatlakozási folyamata
– emelte ki. Finnország és Svédország 2022 májusában jelentkezett felvételre és már júliusban meghívást kapott mindkettő. Finnország tavaly áprilisban vált teljes jogú taggá és a főtitkár arra számít, hogy ugyanez hamarosan Svédországra esetében is bekövetkezik. Mindez szerinte azt mutatja, hogy a NATO nemcsak erősödik, hanem egyre nagyobb is lesz.
Kocsis Máté szerint ha a svédeknek valóban fontos a NATO-csatlakozás, akkor eljönnek MagyarországraSvédország NATO-csatlakozásához már csak Magyarország ratifikációja szükséges. Erre legkorábban a parlamenti ülésszak elején kerülhet sor. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.