Fenyő-ügy: ezt lehet tudni a legnagyobb magyar maffiatörténetről
Az 1990-es évek egyik leghírhedtebb leszámolásos ügyében csütörtökön hozott döntést az elsőfokú bíróság. Gyárfás Tamás – akit felbujtóként elkövetett emberöléssel vádolnak a Fenyő-gyilkosság kapcsán – az utolsó szó jogán korábban arról beszélt, hogy nincs köze Fenyő János médiavállalkozó halálához, és reménykedik, hogy ez bebizonyosodott a csaknem négy éve tartó büntetőperben.
Fotó: police.hu / Galéria
A Fenyő-gyilkosság mára fogalommá vált
A Fenyő-gyilkosság egy merénylet volt Fenyő János médiavállalkozó ellen Budapest II. kerületében. A halálos lövések a Margit körút és a Margit utca sarkán dördültek el 1998. február 11-én, szinte pontosan 26 éve. A gépfegyveres támadásban a vállalkozó a helyszínen életét vesztette, az eset nagyon nagy port kavart, végül az 1990-es évek végén Magyarországon zajló „maffiaháború” egyik legismertebb gyilkossága lett.
Miért volt fontos ember Fenyő János?
A médiavállalkozó fényképészként kezdte a karrierjét az 1970-es években. Jól is ment neki a szakma, a 80-as években már az Amerikai Egyesült Államokban, pontosabban Kaliforniában dolgozott több évet. Magyarországra már amerikai állampolgárként tért haza a 80-as évek végén. Vico néven alapította meg médiavállalkozását 1988-ban. Cége rövid idő alatt a videókazetta piac egyeduralkodójává vált itthon, mind árusító, mind kölcsönzői oldalról.
Később kiderült, hogy ezeket a felvásárlásokat, ahogy a Vico beindítását is, részben alvilági pénzekből fedezte. Ráadásul a videókazetta-üzlet mindenféle forgalmazási és egyéb engedélyek híján hamar feltűnt az amerikai kiadóknak, akik jelentős összegű pereket akasztottak a nyakába, amelyeket megnyertek, és a Vicót eltiltották a további kazettaforgalmazástól. A felek 1995-ben végül megegyeztek, Fenyő János 100 ezer dolláros kártérítést fizetett, kivonult a videópiacról, és teljes figyelmét a lappiacnak szentelte, ahol már két évvel korábban szerzett érdekeltségeket.
Az ebből befolyó pénzből számos akkoriban ismert, nagy példányszámban olvasott újságot vásárolt fel a gyermeklapoktól – például Buci Maci – a tinimagazinokon át – Bravo-lapcsalád – a hírlapokig, utóbbiak közül kiemelkedett a Népszava és a Nők Lapja.
A 90-es évek végére Fenyő vállalatbirodalma a feltételezések szerint 15-17 milliárd forintot ért.
A fodrászához tartott a Vico-irodából, mikor kivégezték
Az ismert médiavállalkozó 1998. február 11-én, késő délután a II. kerületi Vico-székházból fodrászához, majd vacsorázni igyekezett – írta meg a részleteket a Magyar Nemzet. Útközben felhívta T. Éva nevű barátnője, vele beszélgetett telefonon. Amikor 600 SEL Mercedesével a Margit utca 4. szám alá ért, ahol kocsiját a piros lámpa megállította, a várakozó autója mögött három-négy kocsival szintén várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, majd az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra a kocsiján keresztül.
Fotó: police.hu / Galéria
A lövedékekből négy az áldozat fejét találta el, így a médiavállalkozó azonnal meghalt.
Ezzel egy időben a Mitsubishi megfordult a Margit utcában és az ellenkező irányba, nagy sebességgel elhajtott, míg az elkövető a tett helyszínén, a Margit utca 4. szám alatt parkoló Daewoo autó alá bedobta fegyverét, a Margit körút 11. szám alatti kapualjban eldobta bőrkesztyűjét, sötét kabátját, világos színű kötött sapkáját, majd gyalogosan a Moszkva tér felé elmenekült.
A szemtanúk és a nyomkövető kutya jelzése alapján a rendőrök megállapították, hogy az akkor még ismeretlen elkövető a Rómer Flóris utcán keresztül a Budai László utcáig haladt, majd onnan visszatért a Margit körút 25. szám elé, ahol feltételezhetően kocsiba szállt.
A közbiztonságot megrengette a gyilkosság, Horn Gyula is megszólalt
Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok
– vélekedett Horn Gyula miniszterelnök a kormányülésen egy nappal azután, hogy Fenyő János médiavállalkozót fényes nappal meggyilkolták a Margit híd budai hídfőjénél. Kuncze Gábor belügyminiszter akkor azt mondta, szerinte az ügynek vannak politikai vetületei, hiszen az ismert vállalkozó közszereplőként számos társadalmi rendezvényen vett részt, és ennek keretében számtalan politikussal mutatkozott.
A nyomozás szerteágazó, kusza szálakon indult el
A Fenyő-ügyben néhány hétig a Doszpot Péter vezette BRFK életvédelmi alosztálya járt el, 1998 nyarán pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán belül működő döglött ügyek osztályához került az eset. Mivel a gyilkosság helyszínén egy albán gengszter, Salihi Mead is felbukkant, a rendőrség azt feltételezte, hogy a merénylet végrehajtásához albánoknak is köze volt.
Mead egyébként Portik Tamás egyik testőre volt.
A szemtanúk
- egy 175 centiméter magas,
- erős testalkatú,
- kerek arcú férfiról beszéltek,
ám az első gyanúsított albán Acifi Nijazira nem illett a személyleírás. Nijazit egy autótolvajpáros egyik tagja azonosította.
Az ügyet többször elővették, rengeteg albán és szerb bérgyilkost ellenőriztek, de igazán átütő eredményt nem tudtak elérni. A ma már tudható információk szerint a rendőrséget Portik Tamás és köre hamis szálak, például az albán elkövetői vonal bedobásával igyekezett akadályozni. Több mint egy évtizedig ráadásul rendkívül sikeresen. Ezt a teóriát egy néhány éve elvégzett titkosszolgálati vizsgálat is megerősítette.
Fotó: Kurucz Árpád
A kétezres évek közepén újra felélénkült a nyomozás
A hatóságok lefoglalták Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2004-ben készült dokumentumfilmjének vágatlan verzióját. Abban Fenyő halálos beteg bizalmasa és pszichológusa kendőzetlenül beszélt a médiacézár üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekében állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja:
Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről.
Ugyanebben az időszakban jelentek meg olyan hírek a sajtóban, amelyek egyértelműen Gyárfásra utaltak, majd az ORFK akkori szóvivője azt mondta, hónapok alatt megoldják az ügyet, és a rendőrség tudja, ki a gyilkos és a megbízó, akinél a bizonyítás kissé problémás.
Az áttörés azonban még mindig nem történt meg.
Képbe kerül a Fogorvos
Hosszú idő után eljött a fordulat: 2011 februárjában Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott, Fogorvos becenéven emlegetett Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában.
Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa.
A szlovákot a bíróság végül jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.
A vádlottak padjára kerül Gyárfás Tamás
A nyomozás 2017-ben új bizonyítékok alapján vett újabb irányt. Az eljárás során a nyomozók azonosították a bűncselekmény többi elkövetőjét. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2018 áprilisában tette közzé, hogy 2017. október 31. óta ismét nyomoznak a Fenyő János ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később azt közölték, hogy
az ügyben Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai Budapesten elfogták,
majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az NNI az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamást is emberölésre felbujtással gyanúsította.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Gyárfás és Portik ellen felbujtás miatt 2019 nyarán emeltek vádat. A vád lényege, hogy Gyárfás gyűlöletig fajuló konfliktusban volt Fenyő Jánossal, a Vico médiabirodalom urával, ezért 1997 őszén elhatározta, hogy felkéri régi ismerősét, Tasnádi Pétert (akit Gyárfás a ’80-as évek vége óta ismer), hogy szervezze meg a merényletet. Miután Tasnádi nem ölette meg a médiacézárt, Gyárfás Portik Tamáshoz fordult, aki Jozef Rohácot bízta meg.
A hangfelvétel volt az egyik döntő bizonyíték
A vád egyik kulcsfontosságú támasza az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-es években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. A hangfelvételekből egy nagyon furcsa, húzd meg-ereszd meg viszonyt lehet feltételezni, ami idővel nyilvánvalóan egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással.
Gyárfás a felvételeken azt soha nem ismerte el, hogy megbízást adott a médiacézár megölésére, bár Portik ezt többször megpróbálta kiprovokálni.
Másrészt a felvételeken az is észrevehető, hogy nem mindig utasítja el egyértelműen Portik célozgatásait. Gyárfás azzal is védekezett, hogy a felvételekből kiderül, nem fizetett Portiknak, amit ő nehezményez is. A Magyar Nemzet az ügyészséget idézi, miszerint Portik nem pénzt, inkább kapcsolati tőkét remélt Gyárfástól, például, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel. Gyárfás állítja: ez nem történt meg.
Az ügyben elkészült egy nyelvész szakértői vélemény is. Aszerint a szövegrészekből kiderül, hogy Portik Tamás a múltban legalább egy szívességet tett Gyárfás Tamásnak, és ezért Gyárfás cserébe felajánlotta a segítségét. A párbeszédek egy részében metaforákat használnak, ezek a dekódolás alapján bűncselekményre utalnak.
Így érkeztünk el 2024. február 8-ához, amikor is az ítélet megszületett, még ha a teljes igazságot nem is tudhatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.