Jön az év beszéde: amit most Orbán Viktor mondani fog, az meghatározza a jövőt – erről lehet szó az évértékelőn

Ahogy 1999 óta majd minden évben, ezúttal is évértékelő beszédre készül Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök ezt csak 2021-ben hagyta ki, amikor a Covid lehetetlenné tette, hogy megtartsák az eseményt.

A koronavírus tehát elvett egy évet, így aztán most szombaton jubilál a miniszterelnök: 15 órától a 25. évértékelője hangzik majd el. A kormányfő mai beszéde 

Egyfelől az országértékelő beszéd olyan műfaj, amelyet Orbán Viktor honosított meg Magyarországon. Ahogy arra az Origo rámutatott korábban ilyet előtte senki nem tartott itthon. Ez már eleve jelzi az előadás fontoságát, ráadásul a 2024-es év politikai nagyüzemet ígér hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Márpedig az évértékelő éppen az forma, amelyben a kormányfő az elmúlt esztendő összegzése mellett irányt mutat az országnak és politikai közösségének a jövőre nézve. Ezúttal is van miért.

Miért fontos Orbán Viktor 2024-es évértékelő beszéde?

Hiszen egyrészt választási év van, a nyáron az önkormányzati és európai vezetésről is dönthetnek a magyarok. Nehéz lenne rangsorolni, melyik a hangsúlyosabb, az viszont biztos, hogy a kormány és a kormánypártok törekvése, hogy mindkettőt megnyerjék. Ehhez azonban még számos kérdést meg kell válaszolni. Nincs késésben, de a Fidesz–KDNP-nek még meg kell neveznie mások mellett a főpolgármester-jelöltjét és az európai parlamenti listavezetőjét is. Ez küszöbön áll, és Orbán Viktor is kitérhet erre. Az azért meglepetés lenne, ha konkrét személyi döntések is elhangoznának.

De a miniszterelnök megszólalásának az is vitathatatlanul súlyt ad, hogy az elmúlt két hétben felbolydult a hazai közélet, miután nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofilüggyel összefügésbe hozható bűnelkövetőnek. (K. Endre nem követett el pedofíliát, de a jogerős ítélet szerint részt vett az egyik áldozat nyilatkozatának megmásításában. Már háziőrizetben volt, kilenc hónap volt hátra, amikor kegyelmet kapott.) A botrány nyomán Novák Katalin és a kegyelmet ellenjegyző Varga Judit egykori igazságügyi miniszter páratlan gyorsasággal mondott le pozíciójáról, a K. Endre kegyelmét támogató Balog Zoltán pedig a református egyház vezetéséből távozott. Pénteken nagy részvétel mellett demonstrációt tartottak a fővárosban a felhívás szerint a gyermekek jogai mellett, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a megmozdulás számos elemében inkább kormányellenes volt.

A miniszterelnök alaptörvény-módosítást nyújtott be, hogy a gyermekek sérelmére szándékosan elkövetett bűncselekményekben ne lehessen kegyelmet gyakorolni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a pénteki kormányinfón bejelentette, hogy további szigorítások jönnek a gyermekvédelmi szabályozásban. 

Aztán ősszel elnököt választ az Egyesült Államok. Ennek alakulása magyar szempontból sem mindegy. Republikánus oldalon ugyanis jó eséllyel Donald Trump áll majd rajthoz, aki az egyik legfontosabb szövetségese a nemzetközi térben Orbán Viktornak. Sokan azt remélik, hogy ha ismét beköltözhet a Fehér Házba, véget vet a 2022 februárja óta dúló háborúnak. Hogy ez mennyire áhított fordulatot jelentene Magyarországnak, azt jól mutatja a legutóbbi évértékelő.

Miről beszélhet Orbán Viktor a 2024-es évértékelőn? 

Tavaly februárban a miniszterelnök gondolatainak fókuszában ugyanis a háború és az infláció állt. Úgy fogalmazott, hogy 2022 volt a legnehezebb, 2023 pedig a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. Kiemelte, hogy a lassan már állandósult migráció mellett a két új ellenség a háború és az infláció. „Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni” – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból, úgy felelt, hogy 

Világossá tette azt is, hogy marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj, és marad a rezsivédelem is. Marad a vidéknek tett ígéret is, főképp a keleti országrész felzárkóztatásának terve. Az azóta eltelt egy év fényében látszik: a miniszterelnök nem a levegőbe beszélt. Bevezették a CSOK Pluszt, kifizették a csaknem 500 milliárd forintba kerülő tizenharmadik havi nyugdíjat, dübörög a keleti országrész újraiparosítása, valamint az ország- és vármegyebérletek is megjelentek, és általános népszerűségnek örvendnek. 

Vagyis ami Orbán Viktor országértékelőjén elhangzik, abból konkrétum válik. Ezért se mindegy, miről fog szólni a szombat délután. Az infláció a múlt, így erre már nem igen juthat hangsúly. A gazdasági növekedés viszont az év egyik legfőbb célkitűzése, így ehhez kapcsolódóan gazdaságpolitikai eszközök is a részét képezhetik az előadásnak. Előzetesen arra lehet számítani, hogy biztosan értékeli majd a nemrég lezárult nemzeti konzultációt és eredményét, valamint természetesen beszélni fog az orosz–ukrán konfliktusról is.

A gyermekvédelem szintén központi elem lehet. Már csak azért is, mert Orbán Viktor 2023-ban is hangsúlyozta a pedofília elleni harcot. Akkor a Krúdy Gyula Általános Iskolában robbant ki botrány egy pedofil hajlamot mutató pedagógus miatt. A kormányfő akkor is leszögezte, hogy a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen. Úgy tűnik, ebben akár most politikai konszenzus is lehet, legalábbis abból kiindulva, hogy az ellenzéki erők is a gyermekvédelmet tűzték a zászlajukra. Gulyás Gergely beszélt is erről a pénteki kormányinfón. „Hogyha azok, akik eddig támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most a gyermekvédelem apostolaiként tüntetik fel magukat, az talán lehetőséget ad arra, hogy ezekben a kérdésekben, amelyek eddig megosztók voltak bal- és jobboldal között, most konszenzust teremtsünk” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai közállapotokat tekintve erre azért kevés esély van.

Mindenesetre az évrétékelőn Orbán Viktor ismét világossá teheti a kormányzat álláspontját a gyermekvédelemről, és emlékeztethet arra is, hogy eddig az ellenzék ehhez nem csatlakozott. A közelgő választások szintúgy markáns témát adhatnak, ennek pedig része lehet a jelenlegi brüsszeli vezetés kritikája is. Kiszelly Zoltán a Mandinernek nyilatkozva azt sem zárta ki, hogy Orbán Viktor akár új témát is bedobhat, illetve hogy a február 26-án kezdődő parlamenti ülésszakon napirendre kerülő javaslatokról is beszélhet majd.