Két éve tart az ukrán háború: a reálpolitika felülírja az elkötelezettségről szóló lózungokat

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezérletével szombaton kezdődik a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport csúcstalálkozója – egy videókonferencia keretében. A szombati időzítés nem véletlen; két éve, február 24-én indultak meg az orosz csapatok Ukrajna ellen. A kiszivárgott hírek szerint a csúcs fő témája egy újabb szankciós csomag lesz.    

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett virtuálisan jelen lesz Joe Biden amerikai elnök is. Hiányozni fog viszont Emmanuel Macron francia elnök, aki hazai pályán próbálja meg inkább csitítani az EU hibás agrárpolitikája miatt felkorbácsolódott indulatokat.  

Macron inkább teheneket nézeget                                                       

Az elnök elmegy teheneket nézegetni a Salon de l’Agriculture nevű éves szokásos agrárdzsemborira. Az eseményt hiba lenne egyszerű mezőgazdasági kiállításként kezelni, az a francia belpolitika egyik igen fontos eseménye.    

A csúcsot Zelenszkij beszéde nyitja meg, majd ezt követően a nyugati világ urai körülbelül egy órán át tanácskoznak, elsősorban Ukrajnára összpontosítva, bár a napirendre az utolsó pillanatban a közel-keleti válság is felkerült. Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint a tanácskozás végén közös nyilatkozatot adni ki, amelynek célja, hogy 

A kommünikéből azonban valószínűleg kimarad a befagyasztott orosz vagyon sorsa, annak ellenére, hogy Washington erős nyomást gyakorol az EU-ra, hogy ennek hozamát is az ukránok megsegítésére fordítsa az öreg kontinens. 

Az uniós országok azonban érthetően fáznak az ötlettől: Amerika messze van, Oroszország viszont közel, kiszámíthatatlan, hogy az egy ilyen lépésen feldühödött Moszkva miként reagál.

Szankciós bohózat

A Politico úgy értesült, hogy újabb szankciós intézkedésekről a hétvégén várhatóan nem születik döntés, viszont tesznek majd lépéseket a jelenlegi rendszer jelentős szigorítása irányába, hogy a büntető intézkedéseket ne lehessen harmadik országokon keresztül kijátszani. A fő célpont Kína lehet, a legnagyobb kínai vállalatok közül ugyanis néhányat pont ezzel a váddal kóstolt be Brüsszel.

Teljesen érthető, hogy az EU egy újabb pakkal nem szeretne előreszaladni, hiszen az Európai Unió Tanácsa pénteken fogadta el az Oroszország elleni tizenharmadik szankciós csomagot. Az új intézkedések már a korábbi szankciókat aláásó, nem orosz cégeket is célba veszik. Négy kínai vállalat is felkerült a feketelistára, ami feszültséget okozhat az unió és Peking között.

Az amerikaiak bezzeg nem nem szívbajosak, várhatóan még ma 500 célpontra vonatkozó új szankciós csomagot jelent be a Fehér Ház – mondta a Reutersnek Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes. A szankciók Oroszország hadiipari komplexumát és olyan harmadik országbeli vállalatokat sújtanak majd, amelyek Moszkvának szállítanak árukat. A lépés más, meg nem nevezett országokkal partnerségben történik majd – közölték Washingtonban, nem említve az EU-t.    

Megfigyelők szerint az olasz kormányfő legfontosabb célja azonban nem is az, hogy érdemi döntéseket hozzon tető alá a csúcson, sokkal inkább saját renoméját igyekszik majd helyreállítani, mivel azt erőteljesen megtépázta kormányának tagja és koalíciós partnerpártjának vezetője, Matteo Salvini megjegyzése, amely kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat Moszkvát hibáztatja Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai riválisa, Alekszej Navalnij haláláért. Salviniról tudni, hogy Putyin tisztelője és nagy barátja.   

Putyin humora, von der Leyen újabb fordulata

A világpolitikát a napokban erősen felborzolta, amikor Joe Biden egy kaliforniai kampányrendezvényen „crazy SOB” -nak, megengedő és enyhe magyar fordításban őrült rohadéknak” nevezte Putyint. 

Az orosz elnök csütörtökön nem késlekedett a visszavágással. 

A világpolitikát felkavarta az is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke feladva korábbi elvhűségét, nemcsak zöld galambból változott át háborús sólyommá, de hirtelen már az ukránok uniós csatlakozása sem olyan sürgős neki – hiába, közelednek az európai parlamenti választások, s ilyenkor a nagy lózungok helyett sokkal inkább kénytelenek a realitásokra fókuszálni a politikai vezetők.  

Az ukránokat szépen megetette az EU a csatlakozás reményének megcsillantásával, a szavazók torkán azonban a jelek szerint nem ilyen könnyű lenyomni egy ekkora falatot. A Politico arról számolt be, hogy Von der Leyen a héten közölte: 

A bejelentés megdöbbenést váltott ki az EU bővítéspárti táborában, és találgatások kaptak szárnyra arról, hogy vajon mi késztethette Von der Leyent egy ilyen döntésre. 

– mondta egy uniós diplomata. Érdekes, most éppen nem Magyarországot vették elő, amikor hirtelen Von der Leyennek is érdekében áll, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának kérdését kivonja a választási kampányból.  

Lőszert – bármi áron  

Mindenesetre a csehek legalább csinálnak is valamit az ukránok megsegítése érdekében, nem pusztán a politikai túlélés motiválja őket. A Financial Times cikke szerint Prága⁠⁠ kezdeményezésére ⁠⁠ugyanis  

– és nem feltétlenül csak európai forrásokból. Ez nagyon nem fog tetszeni Emmanuel Macron francia elnöknek – már ha abbahagyja a tehenek mustrálgatását –, hiszen Párizs minden erejével azon dolgozik, hogy a lőszerbeszerzésekre a megrendeléseket európai, de leginkább francia gyárak kapják.    

Prága viszont máris szert tett egy erős szövetségesre a kezdeményezésben. Josep Borrell, az EU csúcsdiplomatája ugyanis egy körlevélben közölte: „a semmittevés nem opció. Lehetőség szerint ássanak tovább a saját készleteikben; rendeljenek saját vagy közös európai beszerzés keretében, vásároljanak lőszert azonnal a piacon; vagy finanszírozzák az ukrán ipart”.