Ki lesz az Alkotmánybíróság elnöke Sulyok Tamás után?

Már hétfőn megválaszthatják Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, ami viszont azt jelenti, hogy a jelenlegi pozícióját, mint az Alkotmánybíróság elnöke nem viheti tovább. Arról egyelőre nem tudni, hogy ki lesz Magyarország negyedik legfontosabb közjogi méltósága, de az ideiglenes elnök személye ismert.

Mivel az Alkotmánybíróság elnökének 2016. november 22. óta nincs helyettese, így a tisztséget az új elnök megválasztásáig Salamon László korelnökként tölti majd be.

Az Index úgy értesült, hogy 

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyébként előírja, hogy az Alkotmánybíróság elnökének helyettesét az elnök javaslatára a testület teljes ülése választja meg. Azonban azt követően, hogy a Parlament megválasztotta Sulyok Tamást elnöknek a helyettes poszt betöltése nem történt meg. Addig pont Sulyok volt a helyettes.

Sulyok Tamásnak most az a feladata, hogy február 26-ig, amikor a Parlament szavaz az elnökségéről, lemondjon az Alkotmánybíróság elnöki pozíciójáról. A lemondás pillanatától a jelenlegi állás szerint a 76 éves Salamon László korelnökként áll a testület élére. Fontos, hogy a korelnök hatásköre jelentősen korlátozott, így az Országgyűlésnek minél hamarabb meg kell választania az új elnököt.

Állítólag Sulyok Tamás mellett pont a 69 éves id. Lomnici Zoltán volt még a legesélyesebb a köztársasági elnöki posztra, de végül előbbire esett a választás. Viszont ez szinte biztossá teszi, hogy Lomnici kerüljön az Alkotmánybíróság élére.

Hogyan választják az Alkotmánybíróság elnökét?

Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés kétharmaddal választja meg az alkotmánybírók közül. Természetesen Sulyok Tamás távozásával a testületbe új alkotmánybírót is választani kell. Ez úgy történik, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tesz javaslatot, majd az Országgyűlés megválasztja az új bírót.

Az alkotmánybírók megbízatása 12 évig tart és nem lehet őket újraválasztani.