BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lengyel válság: a kormány nem mond le arról, hogy eltávolítsák az alkotmánybírókat

Az elmúlt hetekben hatalmi harc bontakozott ki a Donald Tusk miniszterelnök vezette új kormány és az ellenzékbe szorult ellenzéki Jog és Igazságosság között, a kedélyek egyelőre nem csillapodnak. Az unióban a demokrácia bajnokaként tetszelgő Donald Tusk most az alkotmánybíróknak esne neki.

A kormány eltökélt szándéka, hogy véget vessen az alkotmánybíróság politikai visszaéléseinek, és leváltsa mind a tizenöt bírót, akiket a Jog és Igazságosság (PiS) nyolcéves lengyelországi kormányzása alatt neveztek ki – mondta Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette: a kabinetnek az a feladata, hogy a meglévő eszközökkel megtegyék, amit csak lehet.

Adam Bodnar in Warsaw, Poland on April 14, 2021 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Bodnar szerint az átalakítás része annak, hogy Varsó helyreállítsa a kapcsolatokat Brüsszellel.
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / AFP

Bodnar azonban elismerte, hogy Andrzej Duda elnök a vétójogával élve megakadályozhatja a bírák elbocsátását: a tárcavezető szerint ez az államfő politikai felelőssége lesz. Hozzátette: igyekszik meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy a 7. cikket fel kell oldani Lengyelország esetében, az alkotmánybíróság helyzete pedig része ennek a vitának.

Bodnar azt is tervezi, hogy öt-hat jogszabályt mutat be a parlament, ezek közül az egyik a bírákat kinevező testület működését érinti majd. Az igazságügyi miniszter tervét még ebben a hónapban az uniós minisztereknek is megmutatják. A politikus kifejtette véleményét az előrehozott választásokkal kapcsolatban is: szerinte a PiS támogatottsága nem olyan magas, hogy voksolást kockáztasson.

Megy az adok-kapok Lengyelországban

Lengyelországban 2023. októberben zajlott le a választás, amelyet ugyan a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg 35,38 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve.

Az elmúlt hetekben hatalmi harc bontakozott ki a Tusk miniszterelnök vezette új kormány és az ellenzékbe szorult ellenzéki Jog és Igazságosság között. Ennek során a kabinet felszámolta a közmédia szolgáltatóit, és elrendelte két, elnöki kegyelemben részesített politikus letartóztatását is. Ezek a lépések tüntetéseket és ülősztrájkokat váltott ki a lakosság és a PiS törvényhozói részéről. 

Tusk és szövetségesei azonban nem tudnak szabadon mozogni: a korábban PiS-tag lengyel államfő, Andrzej Duda kismértékben korlátozza az új kabinet lehetőségeit. Még az is felmerült, hogy leváltsák a lengyel jegybank vezetőjét: Adam Glapinskit azzal vádolta meg a győzelmet arató ellenzéki koalíció, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó kamatot, hogy segítse a kormánypártot.

A lengyelek is szigorúbb ellenőrzéseket akarnak az ukrán terményekre

A lengyel mezőgazdasági minisztérium ellenőrzéseket végzett az Ukrajnával határos ellenőrző pontokon. Ezt követően a kormány bejelentette a termékek ellenőrzésének megerősítését az ukrán határon: az ukrán gabona mellett ezúttal a málna okozott kalamajkát. A lengyel gazdák már korábban általános sztrájkot hirdettek, és hónapok óta blokkolják az utakat és a határátkelőket Ukrajna felé.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.