A holland miniszterelnök, Mark Rutte a legesélyesebb jelölt a NATO főtitkári posztjára. Jens Stoltenberg kormányfői mandátuma októberben lejár, így az atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozójáig meg kell nyitni az utat az új vezető megszavazásához.
Mark Rutte a NATO-tagok többségének elfogadható főtitkár, a hírek szerint a szövetség kétharmada támogatja a poszton. Azonban sokan attól tartanak, hogy Törökország és Magyarország elgáncsolhatja a kinevezését.
A Bloomberg arról írt, hogy Törökországnak nincs kifejezett problémája Rutte kinevezésével, de a szavazatát biztosítékokhoz kötötte. Ankara azt akarja elérni, hogy a szövetség új vezetője ne legyen elfogult a NATO európai tagjaival. Amennyiben ezt a biztosítékot Mark Rutte megadja, akkor elméletileg nincs akadálya a török szavazatnak. Magyarország viszont más kérdés.
Rutte támogatói attól tartanak, hogy Magyarország szavazatát lesz a legnehezebb megszerezni a holland miniszterelnök számára, mivel a magyar kormánynak régóta nézeteltérései vannak Mark Ruttéval.
A poszt iránt még olyan politikusok is érdeklődnek, mint az észt miniszterelnök, Kaja Kallas, vagy a lett külügyminiszter, Krisjanis Karins. A Politico arról írt, hogy a balti vezetőknek nincs reális esélyük a NATO-főtitkári poszt betöltésére.
Jens Stoltenberg 2014 óta tölti be a NATO-főtitkári posztját. Ez alatt az idő alatt a világban több olyan krízis is történt, amilyenre előtte évtizedekig nem volt példa, ráadásul Stoltenbergnek nem sikerült ezeket a feszültségeket feloldania. Sokan úgy vélik, hogy megérett az idő a vezetőváltásra, és egy új ember megnyugvást hozhat az egyre zavarosabb nemzetközi kapcsolatokba.
Egyelőre semmi sem biztos, de a legvalószínűbb opciónak mégis Mark Rutte tűnik a NATO élén, hiszen már az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden is támogatásáról biztosította a holland kormányfőt. Fontos azonban, hogy Stoltenberg mandátumának lejárása után nem sokkal kezdődnek a választások az USA-ban, ahol kérdéses Biden és a demokraták sikere. Ha Donald Trump győzelme valószínűbbé válik, az még a NATO új főtitkárának a személyére is kihathat.
Ráadásul az új vezetőnek a későbbiekben is fájhat a feje Trump miatt, hiszen az elnök az elmúlt időszakban meglehetősen szkeptikus hangokat ütött meg a NATO-val szemben. A volt elnök közölte, hogy megválasztása esetén az Egyesült Államok nem fogja megvédeni azokat a NATO-tagokat, akik nem teljesítik az előírt védelmi kiadásokat.
Jelenleg a 31 tagú atlanti szövetségből 18 állam költi a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra.
Ez azt jelenti, hogy Mark Rutte egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a rákényszerítse a tagokat a védelmi kiadások rendezésére.
A belső feszültségek kezelése mellett fontos lesz a külső fenyegetés kordában tartása is. A NATO egy része fenyegetésként tekint Oroszországra, olyan vélemények is vannak, amelyek szerint Moszkva akár NATO-tagra is támadhat. A szövetség és Oroszország közötti viszony normalizálása rendkívül fontos, viszont jelenleg megoldhatatlan feladatnak tűnik. Mindezek mellett Ukrajna támogatása miatt is egyre több vita merülhet fel, hiszen a két éve tartó háború annyi pénzt emésztett fel, hogy sok nemzet elkezdett kihátrálni Kijev mögül. Ennek a legékesebb példája az Egyesült Államok: a republikánusok hónapok óta gátolják 60 milliárd dollár kifizetését Ukrajna számára.
Mark Rutte a múlt hét végén, a NATO müncheni biztonsági konferenciáján nem akart beszélni a NATO-főtitkári posztról, viszont a szövetség érdekeiről kifejtette a véleményét. Szerinte a NATO-nak abba kell hagynia a nyafogást Trump miatt, és egyetlen dologra kell koncentrálnia: a védelmi kiadások fokozására.
A védelmi kiadások fokozása a legfontosabb a NATO számára. Nagymértékben fel kell gyorsítani a fegyvergyártást, és továbbra is biztosítani kell Ukrajnának a harchoz szükséges fegyvereket
– mondta Münchenben Rutte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.