Svédország tagságával hatalmas légierő-potenciállal gazdagodhat a NATO

Svédországban, a NATO-előszobájában toporgó 10,5 milliós skandináv államban 24 400 fő a hadsereg aktív állománya, ehhez számítják még hozzá a 36 ezer tartalékost. Ez számbelileg nem különösebben jelentős, de mint a többi skandináv államban, Svédországban is komoly presztízse van a katonai pályának. 

A kötelező katonai szolgálat is elvben érvényben van, noha a korosztály csak egy kis részét hívják be tényleges szolgálatra. A svédeknél 47 éves korig bárkit (nőket is) behívhatnak. Skandináviában (Svédország, Finnország, Dánia és Norvégia) a nemzetvédelem igen magasan áll a lakosság által kiemelt területek listáján. 

Svédország belépésével a régióban a NATO-tagság teljessé válna, noha eddig is különlegesen szoros együttműködés jellemezte a skandináv hadseregeket. Egyébként a svéd fegyveres erők korábban is roppant szoros koordinációban működtek együtt a NATO-val, úgyhogy számukra a tagság nem jelent olyan kihívást, mint például Moldova vagy esetleg Ukrajna számára. Minthogy a lakosságban, kiváltképpen a fiatalabb korosztályokban általános a NATO „munkanyelvének”, az angolnak a magas fokú ismerete, a svédeknek nyelvi szempontból sem okoz gondot a beilleszkedés. 

A svéd hadiflotta viszonylag kicsi, és hiányoznak belőle a nagy óceánjáró hadihajók. Négy tengeralattjárója is inkább az ország területi vizeit pásztázza. Ezzel ellentétben a svéd hadiiparban a hadihajógyártás nagyon fejlett. A malmöi Kockums hajógyár, amely a Saab konszern része, építette meg

Ezek abszolút futurisztikus kinézetű, csupa szöglet hajók lopakodó képességekkel, hasonlítanak az első amerikai lopakodó vadászgépre, az F-117-es Nighthawkra. PVC-szénszálas kompozit anyagokból épült a hajótest, ami csökkenti a radarérzékelhetőséget. Óránkénti 65 kilométeres sebességével kategóriájában az első. 

Nagy előny a svédek számára az ország fejlett és méreteiben is igen jelentős hadiipara. Gyakorlatilag valamennyi fegyverneme alapfelszereléseit (hadihajók, páncélosok, repülőgépek, levegő-levegő, föld-levegő, vállról indítható páncéltörő rakéták) hazai gyárak állítják elő. 

Ez érvényes a Saabra, a legnagyobb svéd hadiipari konglomerátumra is, amelynek autóipari szekcióját – mintegy 30 százaléknyi tulajdonrészt vásárolva – a holland Spyker autógyártó szerezte meg. 

A légierő mindent visz

A svéd hadsereg legfontosabb komponense, fegyverneme a légierő. Jóval 400 fölött van az aktív gépek száma. Az ötvenes években a svéd légierő volt Európa egyik legkomolyabb ilyen szervezete, és ma sem kell szégyenkezniük. Svédország és Finnország NATO-tagságával a Nyugat katonai szervezete, az északi szárny jócskán megerősödik. 

Ennek  a jelentőségét egy földrajzi sajátosság is növeli. Oroszország legfontosabb haditengerészeti bázisai – ahol Moszkva atommeghajtású, stratégiai atomfegyverekkel felszerelt tengeralattjárói is gyakran megfordulnak – Murmanszk körzetében

Ezek a tengeralattjárók az oroszországi stratégiai fegyverrendszerek, a háromelemű nukleáris elrettentés (triád: atom-tengeralattjárók, stratégiai légi- és űrerő, szárazföldi bázisú interkontinentális ballisztikus rakéták) legfontosabbnak tartott komponensei. 

Svédországnak nagyobb az aktív harcigépflottája, mint a másik három skandináv országé együttvéve. Finnország hamarosan szintet lép, mert F/A-18-as gépekre alapozott légiflottáját lecseréli F-35A ötödik generációs vadászbombázókra. Ezzel együtt a svéd légierő igen jól képzett személyzettel rendelkezik, jól szervezett és jól ellátott. És ami külön előny: hazai gyártású gépekre, a Saab vállalat által gyártott JAS 39-es Gripenekre alapozott – legalábbis a csapásmérő légierő. 

Ennek magyar vonatkozásait,

A Gripenek 4+ kategóriájú könnyű vadászbombázók, amelyeket a gyártó, a Saab AB folyamatosan korszerűsít. Fenntartásuk sokkal olcsóbb, mint a hasonló kategóriába sorolt, legmodernebb F-16-osoké. Még egy elem: Svédország volt az első a nyugati világban, amely a Saab 35 Draken egyik altípusával még a múlt század ötvenes évei végén megteremtette az első tartósan hangsebesség felett repülő katonai gépet. 

Ma már alig kerül szóba, de a második világháború végétől egészen 

Újraindulhat az atomprogram

Most, amikor az amerikai NATO-hozzáállás megkérdőjelezhetővé válhat, és európai stratégák ismét az önálló atomütőerő létrehozásán gondolkodnak, időszerűvé válhat a svéd FOA-program leporolása. Paradox helyzet, a nácik által Norvégiában hagyott nehézvízkészleteket (öt tonnát) Svédország a második világháborút követően megvásárolta az oslói kormánytól. 

Stockholmban a titkos atomfegyverprogram (a svéd nemzetvédelmi kutatóintézet, a FOA irányításával) keretében nehézvíz-atomerőművet terveztek, hogy az atommaghasadás melléktermékeként keletkezett plutóniumizotópot bombakészítésre használják fel. 

Nem hivatalos források szerint a svédek vadászbombázóikra (a JAS 39-esek elődjére, a Saab 35-ös Drakenre) applikálva vetették volna be a 800 kilogrammos plutóniumbombát szükség esetén a Szovjetunió ellen. 

Ma, a háborús feszültség éleződésével ismét aktuális az autópályák mint harcigép- (vadászgép) le- és felszállóhelyek alkalmazása. Ezt a technikát első ízben a nyugati világban a svédek dolgozták ki – mindenekelőtt a JAS 39-es Gripenekhez. Ma már tucatnyi NATO-tag, köztük Magyarország is alkalmazza ezt a taktikát, amikor az üzemanyag-felvételhez vagy a sérült gépek földre tételére alkalmazzák az autópályák kijelölt, a közúti forgalom elől lezárt, egyenes szakaszait.