Zöld galambból militáns sólyom – Ursula von der Leyen újrázna

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy újabb ciklusra pályázik. Célja, hogy Európát versenyképesebbé tegye – ez a lózung 2024-ben több katonai erőt, több „Europe First”-vásárlást és iparbarát, kevésbé ambiciózus éghajlatvédelmi szabályokat jelent.  

Az egykori német védelmi miniszter számára az üzenet a jelenlegi geopolitikai légkört tükrözi. Európa küzd az orosz fenyegetéssel, az ukrán háborúval, amely hamarosan a harmadik évébe lép, miközben az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás elakad. Donald Trump egy újabb elnöki pozíció felé menetel, s közben azzal fenyegetőzik, hogy átalakítja a NATO-együttműködést – értékeli a helyzetet a Politico.    

A kontinenst elárasztotta a brüsszeli klímapolitika felett érzett harag, Európa fővárosaiban traktorok konvojai torlódtak fel, tiltakozásul az EU által bevezetendő új szabályok ellen. Brüsszel 2050-re klímasemlegessé tenné az uniót, ennek azonban hatalmas ára lenne. 

Tartja az irányt?

Von der Leyen válasza kettős. Védelmi biztosi pozíció létrehozását sürgeti, valamint azt, hogy az országok egyesítsék erőiket a védelmi kiadások terén. Ez azonban eddig tagállami hatáskörben volt, s

A klímafronton ezzel párhuzamosan szabályozási engedményeket kínál. 

A 65 éves német politikus kénytelen szakítani korábbi álláspontjával, ha biztosítani akarja jövőjét, az ehhez szükséges jobbközép Európai Néppárt, valamint a következő Európai Parlament támogatását. Ugyanakkor kénytelen saját örökségét is védeni, megfogadta, hogy megtartja az irányt az első ciklusa előtt tett nagy ígéretekben, a zöld- és a digitális átállásban. 

Ugyanakkor hétfői beszédében kénytelen volt elismerni, hogy sok minden változott azóta, hogy először lépett be a Berlaymont-ba. 

– mondta Berlinben. Az Európai Parlament jelenlegi törvényhozóit még a Greta Thunberg által inspirált ifjúsági felvonulások tetőzésekor választották meg, ezek a mozgalmak az éghajlatváltozást a politikai fősodorba emelték, növelték a zöldpártok népszerűségét és befolyását. 

A globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében Von der Leyen hivatalba lépése után elindította az európai zöldmegállapodást, és ezt az EU „ember a Holdon pillanatának” nevezte.

„Ma a világ egészen más”

A hangulat azonban már teljesen megváltozott. 

egyre nagyobb az elégedetlenkedés, ahogy Brüsszel egyre szigorítja a környezetvédelmi szabályokat. A zöldpártok népszerűsége látványosan visszaesett  a közvélemény-kutatásokban. Az európaiakat most jobban aggasztja a gazdasági és geopolitikai instabilitás, a bevándorlás, a megélhetési költségek emelkedése és az ukrajnai háború, mint az éghajlatváltozás.  

Hiába érvelnek az EU tudományos tanácsadói, hogy a vén kontinens nem áll jól az éghajlati célok teljesítésében – különösen a mezőgazdaságban. A zöldmegállapodás kiterjesztésére kevés az igény: Von der Leyen saját politikai családja követeli a legnagyobb hangerővel a környezetvédelmi jogalkotás szüneteltetését. A fordulat Von der Leyen 

is érződött: az éghajlatról alig esett szó, viszont annál nagyobb hangsúlyt kapott a versenyképesség, a migráció és a védelem. A bizottsági elnök újrázási szándékának bejelentését hónapok óta várták Brüsszelben. A Politico értékelése szerint az uniós diplomaták és tisztviselők szinte kész tényként kezelik, hogy ez össze is jön neki. Ehhez azonban eleget kell tennie támogatói kívánságainak. 

Változó prioritások

Friedrich Merz, aki Von der Leyen pártjának, a Németországban jelenleg ellenzéki pozícióban lévő jobbközép Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a vezetője, legfontosabb prioritásként fogalmazta meg a német vállalkozások versenyképességének megőrzését – a jelenlegi helyzetben inkább visszaszerzését. Merz kerek perec közölte, hogy szerinte  

a konzervatívok fő ellenfelének a zöldeket tekinti, még akkor is, amikor a szélsőjobboldal a közvélemény-kutatásokban szárnyal.

Az Európai Néppárt, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának más nemzeti pártjai is hangsúlyozták, hogy a politikai fókuszt sokkal kevésbé az ambiciózus éghajlati célokra kellene helyezni, hanem inkább arra, hogyan lehet az európai vállalkozásokat életben tartani az éghajlati célok elérése mellett. E két cél összekapcsolása kulcsfontosságú lesz – mondta Von der Leyen hétfőn.  

Ahhoz, hogy hivatalában maradhasson, Von der Leyent az európai vezetőknek jelölniük kell, és a júniusi európai választások után az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie ezt. 2019-ben az önmagát Európa-pártinak valló uniós pártok – a konzervatív néppárt, a balközép szocialisták és a centrista Renew frakció – támogatásával került hivatalba. Ez csak szűk többséget biztosított számára: 383 szavazatot, alig valamivel a 374-es küszöb felett.   

A szélsőjobboldal és a radikális pártok európai térnyerésével Von der Leyen nehezen tudná újra összeállítani ezt a koalíciót, és könnyen elképzelhető, hogy a Zöldeken vagy a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformistákon (ECR) belül kellene szavazatokért küzdenie. Ez áll annak hátterében, hogy 

akinek a pártja dominálja az ECR-t. 

A centrumban maradni – már ha marad centrum  

Itt is nagyon keskeny a mezsgye: meg kell őriznie konzervatív támogatóinak bizalmát, se ez nem megy másképp, mint hogy Von der Leyen itt is egy vékony vonalon mozog: a konzervatív jobboldalnak tetszik, ugyanakkor a szélsőjobboldaltól kénytelen elhatárolódni. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy ez utóbbiaktól nem számíthat támogatásra. Hétfői sajtótájékoztatóján szokatlanul határozottan kelt ki a szélsőjobboldal több vezetője, köztük a holland Geert Wilders és a francia Marine Le Pen ellen. A centrum megerősítésé" emlegette egy olyan politikai környezetben, amelyben a centrum határozottan, trendszerűen gyengül.