A lengyel kormány már készül a háborúra?

„A háború utáni korszak elmúlt.

Ezért a NATO és az Európa és Amerika közötti szolidaritás fontosabb, mint valaha” – írta az X közösségi oldalán Donalt Tusk lengyel kormányfő. A Magyar Nemzet cikke szerint a miniszterelnök erről nemrég az Európai Néppárt kongresszusán is beszélt, akkor úgy fogalmazott: a boldog nyugalom ideje lejárt. 

Tusk egyébként

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter sem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését.

– írta Radoslaw Sikorski péntek este az X platformon. Szerinte Macron javaslata azt jelenti, hogy „Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól”. Emmanuel Macron francia elnök február 26-án arról beszélt, hogy a NATO-ban valós lehetőségként kezelik a nyugati katonák Ukrajnába küldését. Természetesen ez az állítás felkavarta az állóvizet Európában és Amerikában egyaránt. Ugyan a balti államok jelezték, hogy készek egy ilyen akcióra, más országok elutasították ezt a lehetőséget.

A francia elnök szavaira Oroszország is reagált. Moszkva jelezte, hogy ha NATO-alakulatok teszik a lábukat Ukrajna földjére, akkor az a harmadik világháborút jelenti. Bár a kijelentései valódi viszályt generáltak a NATO-tagok között, Macron később olajat öntött a tűzre azzal, hogy közölte: teljes mértékben átgondolta a mondanivalóját, és tartja magát az elhangzottakhoz.

Azt is mondta, hogy 

Macron nézete eddig nem volt ragadós: számos vezető kijelentette, hogy nem akarnak katonákat küldeni Ukrajnába. A Világgazdaságnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének tudományos főmunkatársa, Tálas Péter azt mondta, hogy Oroszországnak akár tizenöt-húsz évébe is telne, mire az ukrajnai háború után ismét képes lenne hadat viselni egy másik ország ellen.

Francia tisztviselők igyekeztek elvenni Macron szavainak az élét. Azt állították, hogy az elnök azzal a céllal fogalmazott ilyen keményen, hogy ösztönözze a vitát Európában és a NATO-ban egyaránt.