Az amerikai elnökválasztási kampány szempontjából az egyik legfontosabb időpont az úgynevezett szuper kedd, az idén március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen – Amerikai Szamoán – tartják a demokraták és/vagy a republikánusok az előválasztást. Az idén azonban gyakorlatilag nincsen tétje a szuper keddnek, mert nyilvánvaló, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden lesz majd a két párt elnökjelöltje – hacsak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe.
A 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak; ez azt jelenti, hogy Alabamában, Arkansasban, Minnesotában, Texasban, Vermontban és Virginiában a párthovatartozástól minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.
Úgy tűnik, hogy Trump egyetlen még versenyben maradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, egykori ENSZ-nagykövet is tudja, hogy nem maradt esélye. Legalábbis erre utal, hogy a michigani előválasztás után a CNN-nek adott interjúban elismerte: „nagyon lehetséges”, hogy a republikánus párt eltolódott a nézeteitől, és már csak Donald Trumpról szól.
Ennek ellenére nem adja fel a szuper kedd előtt. „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni” – jelentette ki.
Haley abba kapaszkodik, hogy a felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, sem Bident, sem Trumpot.
Azt csinálom, amit a hitem szerint az amerikaiak 70 százaléka akarja, hogy csináljam
– mondta, és emlékeztetett rá, hogy mindkét esélyes jelölt-aspiránsnak megvannak a gyengeségei.
Ezek a gyengeségek világosan megmutatkoztak Michigan államban, ahol február 27-én rendezték az előválasztást, és amelyet Biden és Trump is fölényesen a szavazatok 80, illetve 68 százalékának a megszerzésével nyert meg.
Ami Trumpot illeti, számára intő jel, hogy Haley ott is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, sikeresen megszerezte a voksok jelentős hányadát, igaz, csak 26,6 százalékot a korábbi negyven körüli helyett. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja, még egy olyan államban sem, amelyet éppen csak megnyert 2016-ban és 150 ezer szavazattal elveszített négy évvel később.
A támogatottsága pedig tovább csökkenhet, ha elítélik a 91 vádpont közül bármelyikben, amire van némi esély a novemberi elnökválasztás előtt – bár a szuper kedd előtt nyilvánvalóan semmiképp. Európa és a világ mindenesetre már készül az újraválasztására és pánikba esett.
Joe Biden számára azt okozhat fejfájást, hogy a jelentős muszlim-arab kisebbséggel rendelkező Michiganben az előválasztáson szavazók 13,2 százaléka, több mint százezer demokrata el nem kötelezettként voksolt, tiltakozásképpen az elnök közel-keleti politikája, Izrael támogatása miatt a Hamásszal szemben. Ez a szám a tízszerese annak, amivel amivel Trump 2016-ban vitte az államot.
Az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim- és arab-amerikaiak, a fiatalok és progresszívek részéről:
vagy változtat a politikáján, vagy elveszítheti a demokrata szavazóbázisnak egy olyan részét, amelyre elengedhetetlen szüksége van a győzelemhez novemberben.
Ez persze inkább csak elméleti figyelmeztetés, legalábbis abban a tekintetben, hogy az érintettek ugyan most kifejezhetik protest-szavazattal a frusztrációjukat, de nagy kérdés, hogyan döntenek majd akkor, ha eljön a választás napja és a két rossz között kell dönteniük.
Az arab-amerikaiak aligha voksolnak majd arra a Trumpra, aki beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim állam ellen, és akinek ígérete szerint az egyik prioritása a migránsok kitoloncolása lesz. Ha pedig otthon maradnak, akkor is annak az embernek a megválasztásához járulnak hozzá, akitől nem sok jót remélhetnek.
A CNN szerint talán a legnagyobb kérdés az, hogy a michigani „ el nem kötelezett” mozgalomnak lesznek-e követői, és ha igen, akkor a szavazatok mekkora részét fogják elvinni a saját államuk előválasztásain.
A szintén jelentős muszlim lakossággal rendelkező középnyugati Minnesotában a progresszívek szintén kampányoltak a nem elkötelezett szavazatokért a szuper kedd előtt, azzal érvelve, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy
megpróbáljanak üzenetet küldeni az elnöknek, aki egyébként garantáltan elnyeri a jelölést.
A szuper kedd után az eddiginél is egyértelműbb lesz a kép. A republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa dől el, és legalább 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.
Kedden szavaz a két legnépesebb szövetségi állam, Kalifornia és Texas is; előbbi 169, utóbbi 161 delegáltat küld a konvencióra, és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A volt elnök kampánystábja arra számít, hogy legalább 773 delegáltat szereznek kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges, vagyis a versenynek matematikailag is vége lesz.
Bidennek ilyen problémája nincs, mivel neki nincsen komolyan vehető vetélytársa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.