Európa legnagyobb NATO-légibázisa épül Romániában
Európa legnagyobb NATO-támaszpontjává építik ki a Konstanca román fekete-tengeri nagy kikötőváros közelében lévő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot. Az építési munkálatok 2019 óta tartanak. Az ukrajnai háború időszakáig a megvalósítás – részben a gyakori kormányváltás miatt – vontatottan haladt. A háború azonban felélénkítette az építkezést, amelybe most részfinanszírozóként a NATO is beszállt. Gyorsítja a folyamatot az év végi amerikai elnökválasztások bizonytalan kimenetele is, Donald Trump esetleges győzelme, amely az európai NATO-ban, az ukrajnai támogatásban való amerikai szerepvállalás gyengülésével járhat.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Akkor, 2019-ben kétmilliárd euróra becsülték a több évig tartó beruházás költségeit, és a román védelmi minisztérium koordinálta a projekt menetét. Jelenleg a 2,7 milliárd eurós bővítéssel gyarapodó létesítmény hivatalosan még a Román Légierő 57. bázisa, amely az 572. Helikopter Század támaszpontja.
Az amerikai fegyveres erők több bázist tartanak fenn Romániában – miként Európában is –, ezek egy részét csak ők használják, másokra hozzáférést adnak a NATO-erőknek is. Ugyanígy a NATO-nak is van Amerikában, Norfolkban egy parancsnoksága, az ACT (Allied Command Transformation). A brassói megyében, a Cincu bázison állomásozó, francia, belga, luxemburgi katonákból álló NATO-harccsoport gyakorlatozott tavaly Deployex néven az ukrán határ közelében Tulcea mellett, a Babadag terepbázison, a Duna-deltában. Az ő ellátásukat is előmozdítja a Mihail Kogalniceanu támaszpont kibővítése.
A Mihail Kogalniceanu bázisnak van egy polgári része is, amely Konstanca repülőtereként üzemel, és 26 kilométerre van a várostól. A svájci titkosszolgálat szerint ezelőtt csaknem húsz esztendővel ez
a román légitámaszpont is egyike volt a CIA Délkelet-Európában létrehozott titkos kihallgató/vallató bázisainak,
amelyeket az iszlamista terrorizmussal gyanúsítottak (elsősorban közel-keleti arabok, afgánok, pakisztániak) elhelyezésére és „megdolgozására” használtak. A sztorit annak idején (2006. január 12-én) a New York Times írta meg.
Nagyobb lesz, mint Ramstein
Tavaly az Air Defender 2023 hadgyakorlat keretében az amerikai légierő B-1B stratégiai nehézbombázói tankoltak a légibázison. A hot-pit refuel gyakorlatot hajtották végre, amely egy speciális amerikai rendszer, a VIPER (Versatile Integrating Partner Equipment Refuelling) segítségével lehetővé teszi a hatalmas gépek gyors és a változó üzemanyagforrásokhoz alkalmazkodó feltankolását akár olyan környezetben, amely nem mindig felel meg a magas amerikai technikai elvárásoknak.
A defenseromania.ro szakportál szerint
a projektet még a 2019 novemberében megbukott Dancila-kormány hagyta jóvá, és az a román költségvetés pénzéből valósult volna meg.
A Newsweek 2024. március közepi száma szerint a bővítéssel kétszer annyi amerikai katonát tudnak majd elhelyezni családostul-gyerekestől, iskolákkal, bevásárlóközpontokkal, egyéb szociális létesítményekkel, mint amekkora a jelenleg Európa legnagyobbjának számító ramsteini amerikai bázis befogadóképessége. Az új román NATO-támaszpont területe is kétszer akkora lesz, mint a kisvárosnyi méretű Ramstein-bázisé.
Elhelyezkedése stratégiailag fontos. Viszonylag közel van a Krím-félszigethez, a délkelet-ukrajnai frontvonalakhoz, a Krím-félszigettől való távolsága 443 kilométer (Donyeck városától 983 kilométerre van), bőven belefér a legtöbb NATO harci gép akciórádiuszába. Azaz a légierő – egy feltételezett közvetlen NATO–Oroszország összecsapásban – a roppant kockázatos és sebezhető légi utántöltés helyett egy földi tankolással teljesíteni tudja a harcfeladatokat. (A tavalyi Air Defender 2023 hadgyakorlat egyik célja, a B-1B óriásgépek üzemanyag-feltöltése is ennek a folyamatnak a része.) Másodsorban a közelben van a Fekete-tenger nyugati medencéjének egyik legnagyobb kikötője, a konstancai, amelyet katonai célokra, a hadiflotta feladatai teljesítéséhez alakítottak át.
Fotó: Anadolu via AFP
Stratégiai előnyök és hátrányok
Jelenleg a térség amerikai logisztikai bázisát nagyrészt a görögországi Alekszandropolisz kikötője adja – ami viszont messze van az ukrajnai frontoktól. Ide futnak be az amerikai katonai teherhajók nehézfegyverzettel, Abrams M1A1/2 harckocsikkal, Bradley gyalogsági harcjárművekkel, amelyeket továbbszállítanak légi, vasúti, vagy közúton a bázisországokba, Ukrajnába. Azaz
Konstanca, amelynek szerepét nyomatékosítja a legnagyobb NATO-támaszpont közelsége, átveheti a fő utánpótlási kikötő szerepét Alekszandropulisztól.
Ám az új NATO-csúcsbázis nem szünteti meg Konstanca nagy hátrányát (és Alekszandropolisz nagy előnyét), hogy a román kikötő a zárt Fekete-tengeren van, míg a görög kikötő a Földközi-tengerre közvetlen kijáratot kínáló Égei-tenger partján fekszik.
Várható, hogy a Mihail Kogalniceanu NATO-bázis kiépítése tovább erősíti a NATO-súlypont keletre, az oroszországi határ menti térségekre való áthelyeződését, Kelet-Közép-Európa, a Balkán viszonylag új NATO-tagjai szerepének a növekedését. És részben átveszi Ramstein szerepét a katonadiplomáciában, Ukrajna segítésében is – ha ez még elkészültekor, mindenképpen 2030 után aktuális lesz. Románia, mint NATO-ország szerepe is erősödik, ugyanakkor a deveselui amerikai rakétaelhárító támaszpont révén az USA-val való kétoldalú kapcsolata is szoros marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.