A cégek kényszerértékesítéséről kérdezte Svájc elnöke Orbán Viktort Budapesten
„Fontos erősíteni az európai kontinensen az összetartást és a párbeszédet” – hangoztatta a Svájci Államszövetség elnöke pénteken Budapesten, a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Viola Amherd elmondta, magyar partnerével beszéltek a feszült európai biztonsági helyzetről, az orosz–ukrán háborúról és a júniusra tervezett svájci békekonferenciáról, amelynek célja elindítani a békefolyamatot, ezért minden jelen lévő ország elmondhatja majd az elképzeléseit és gondolatait a tartós és igazságos ukrajnai béke érdekében.
A megbeszélésen téma volt továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) és az Európai Tanácsnak a tevékenysége, valamint a közel-keleti helyzet is – számolt be róla a svájci elnök.
Szó esett továbbá gazdasági témákról:
a megbízható és előre látható keretfeltételek fontosságáról beszéltek, mivel Svájc Magyarországon az egyik legnagyobb beruházó, 900 vállalatuk 29 ezer munkahelyet teremtett.
Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a magyar kormány azt tervezi, hogy bizonyos szektorokban külföldi tulajdonosokat magyarországi leányvállalatok értékesítésére bírja, amely intézkedés svájci vállalatokat is érintene.
A GVH ígéri: a piaci szereplőkkel együtt dolgozzák ki az új versenytörvényhez szükséges gyakorlatotAz Országgyűlés elé került a versenytörvény módosítása, ami lehetővé tenné az „alapvető jelentőségű vállalkozások” kényszerértékesítését a piaci verseny torzulása esetén. Ez azt jelenti, hogy ha a kijelölt cégek a működésükkel rontják a magyar piaci versenyt, akkor a GVH részben vagy egészben a vállalkozás értékesítésére kényszerítheti a tulajdonost. A versenyhivatal hangsúlyozta, hogy ez egy Európában régóta bevett gyakorlat, amelynek az alkalmazásához a piaci szereplők véleményét is ki fogják kérni. |
Erről a kérdésről délelőtt Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztetett, mert fontos, hogy Svájc és Magyarország eszmecserét folytasson – mutatott rá Viola Amherd.
Az elnök kiemelte, hogy Svájcot és az Európai Uniót a lényeges kérdésekben azonos értékek és érdekek kötik össze, továbbá Svájc az EU negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és harmadik legnagyobb beruházója. Másfél millió uniós és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) területén élő polgár él és dolgozik Svájcban, mintegy 400 ezer uniós polgár ingázik naponta a svájci munkahelyére, ezért a partnerség elsődleges fontosságú.
A kapcsolatok erősítése érdekében márciusban a Svájc és az EU közötti kapcsolatok új fázisba léptek, és tárgyalások kezdődtek a svájci vállalatok akadálytalan hozzáféréséről az unió belső piacához, a fogyasztók védelméről, a munkaerőpiac-orientált bevándorlásról, a bérek védelméről, valamint az egészségi kockázatok közös leküzdéséről – ismertette az elnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.