A Kreml szerint nagyon megnőtt annak a veszélye, hogy két atomhatalom összecsapjon
Ha francia csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország nem csak a politikai síkon fog megtorló intézkedéseket hozni – mondta Artem Sztudennyikov, az orosz külügyminisztérium első európai osztályának igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában. A nyugati egységek jelenléte világháborút idézhet elő.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a diplomata megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egyre harciasabb retorikájára válaszul Moszkva nem tehet mást, mint hogy komolyan vegye az ilyen kijelentéseket.
Az esetleges diplomáciai reakciónkat kérdezik, de nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen forgatókönyv megvalósul, a válaszlépések messze túlmutatnak a politikai síkon. A francia fél nemegyszer kapott erre közvetlen figyelmeztetést
– mondta.
Mint Sztudennyikov megjegyezte, Franciaország ukrajnai részvétele nagymértékben növeli a két atomhatalom összecsapásának kockázatát a csatatéren. A francia hadsereg pedig az oroszok jogos célpontjává válik.
Készen állnak a franciák meghalni a neonáci ukrán rezsim és az azt felügyelő angolszászok érdekeiért? Hogyan magyaráznak el a francia hatóságok az áldozatok családjainak ezt?
– tette fel a kérdést a diplomata, aki reményét fejezte ki, hogy ha a józan ész nem is győz, de legalább az önfenntartás ösztöne érvényesülni fog Franciaország uralkodó köreiben.
Így vagy úgy, de készen állunk az események mindenfajta fejlődésére
– zárta a szavait.
Franciaország vezetője már februárban is arról beszélt, hogy „több fegyvert kell szállítanunk az ukránoknak, és világossá kell tennünk az oroszok és minden európai számára, hogy készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk az elrettentésük érdekében. Nincs megegyezés arról, hogy csapatokat küldjünk ukrán földre, azonban semmit sem zárhatunk ki. Mindent meg kell tennünk, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút.” Hozzátette, hogy a kollektív biztonság forog kockán. „Nem állunk háborúban az orosz néppel, de nem hagyhatjuk, hogy győzzenek Ukrajnában.”
Macron gondolatát több állam, köztük Magyarország is elutasította. Korábban Ulf Kristersson svéd miniszterelnök jelentette ki, hogy nemzete semmiképpen sem küld katonákat Ukrajnába. A francia elnök pedig csináljon az országa hadseregével, amit akar. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala, Németország és Nagy-Britannia is kijelentették, hogy nem küldenek katonákat Ukrajnába.
Ezeket a nyilatkozatokat megerősítette Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, aki kijelentette, hogy nincs a szervezet asztalán olyan terv, hogy harcoló csapatot küldjön az ukránok megsegítésére. Oroszország pedig óva intett a Nyugat katonai beavatkozásától az orosz–ukrán háborúba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.