Az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabbak Európában, nem is gondolnánk, miket tesznek körülöttünk

Magasabb fokozatra kapcsoltak az európai titkosszolgálatok, azaz a biztonsági és hírszerzői szolgálatok az orosz–ukrán háború miatt. Egyre több ugyanis a kisebb balesetnek tűnő, ámde szabotázsakciónak is betudható, furcsa történés. Ezek mögött az orosz titkosszolgálatok állhatnak – írja a The Guardian.

Milyen gyanús eseteket kötnek az orosz titkosszolgálatokhoz?

Szárnyra kaptak a találgatások, hogy külföldi titkosügynökök gyújthattak fel több épületet Litvániában, Lengyelországban és Londonban. 

• Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint külföldi szabotőr munkája lehetett a vilniusi IKEA kigyulladása májusban. Bejelentette azt is, hogy a lengyel hatóságok kilenc olyan személyt tartóztattak le, akik a gyanú szerint orosz szolgálatok parancsára követtek el bűncselekményeket, vertek meg embereket, és gyújtogattak.
• Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint országában tíz embert felbéreltek a belügyminiszter és egy újságíró autójának megtámadására. Az autók ablakainak februári betörése után hat személyt, köztük orosz és orosz-észt kettős állampolgárokat tartóztattak le.
• Egy kelet-londoni tűzesetben, Lengyelország legnagyobb bevásárlóközpontjának pokolgépes felrobbantásában, és a párizsi holokauszt-emlékműre felfestett antiszemita graffiti kapcsán pedig a nyomozók vetették fel, hogy az akciók hátterében orosz biztonsági szolgálatok állhatnak.
• Londonban egy ukrán üzletemberhez köthető ipari érdekeltségek felgyújtásának megszervezésével vádoltak meg egy brit férfit áprilisban. Róla azt feltételezik, hogy az orosz hírszerzés beszervezte. A brit vádhatóság szerint a férfi „az orosz állam érdekében” cselekedett.
• Németországban letartóztattak két német-orosz állampolgárt áprilisban, egyebek közt azzal gyanúsítják őket, hogy meg akartak támadni egy bajor katonai bázist. A fő gyanúsítottat robbantással, gyújtogatással és az orosz hírszerzéssel való kapcsolattartással vádolják.
• Szerdán több iskolát evakuáltak Athén környékén robbantási fenyegetés miatt. A rendőrség szerint a félelemkeltő üzenetet egy orosz szerveren keresztül küldték, és a célja a közrend megzavarása volt.

A brit lap úgy tudja, hogy

A szolgálatok rámutattak, hogy míg a hidegháború után a külföldi hírszerzési műveletek főképp kémekből és azok kapcsolattartóiból álltak, addig ma, a közösségi média korában, vandálokat is felbérelhetnek különböző akciókra, akik akár kriptoeszközökben is kaphatják pénzüket, ugyanis így nehezebb kideríteni, hogy valójában ki lehetett a megbízójuk.  

Éberségre szólították fel a lakosságot a vezetők és a biztonsági szakszolgálatok

Az aggodalom olyan mértéket öltött, hogy az az uniós miniszterek tanácsán is szóba került a héten, holland, észt és litván biztonsági tisztviselők pedig az országok sebezhetőségre figyelmeztettek.

Pevkur az EU védelmi csúcstalálkozóján, kedden figyelmeztetett, hogy „Oroszország egyre agresszívebb az európai és a NATO-országokkal szemben”. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is rámutatott, hogy „megnövekedett orosz hírszerzési tevékenység a szövetségben”, ezért fokozták az éberségüket.

A litván nemzeti válságkezelő központ (NKVC) a vállalkozásokat, köztük a bevásárlóközpontokat és az Ukrajnát támogató szervezeteket figyelmeztette az éberségük fokozására. Vilmantas Vitkauskas vezető két hete

Hétfőn pedig a holland szolgálatok figyelmeztettek a közrend megzavarására, benne más államok kémkedésére és létfontosságú infrastruktúra szabotálási kísérleteire.