Orbán Viktor: Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése

Volt egy gondolat 30 évvel ezelőtt, ami úgy hangzott, hogy miután Európában sikerült békét teremteni, a NATO-nak nincs rivális ereje, ezért az az állandó készenlét, amit a sorkatonaságon keresztül valósult meg, többé nem szükséges – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A kormányfő szerint ehelyett a a hivatásos katonaságra épült Európa hadereje, „ők a legjobb embereink”, akik a legfelkészültebbek, és hajlandók arra, hogy áldozatot hozzanak a haza védelmében. Szerinte ez volt az alapkoncepció, most azonban, háború van Európában, ez kérdőjeleződött meg. 

Hangsúlyozta, nem szükséges visszaállítani a sorkatonságot, van elég eszköz arra, hogy a fiatalokat közelebb vigyék a hadsereghez. A probléma, hogy olyan összefüggésben is beszélnek a sorkatonaság visszavezetéséről Európában, mint ami uniós kötelezettség lenne, ez a miniszterelnök szerint elfogadhatatlan.

Európában ugyanakkor valamilyen összeurópai szinten szerenték ezt kezelni, hazánk ezt nem támogatja.

A miniszterelnök szerint riasztó, ha visszaemlékezünk, hogy mi történt egy hete, két hete.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy európai csapatok már jelen vannak Ukrajnában, új minőséget lát abban, hogy a franciák vállalják, hogy Ukrajna területére képeznének ki katonákat. Az is riasztó szerint, hogy a fegyvereket nem csak önvédelemre használhatják, hanem támadhatják majd az oroszokat is.

Szerinte ebből majd kibontakozik egy nagy vita, hogy miképp is működik. Kérdés, hogy mennyiben ukrán az a fegyver, ami Oroszország felé bemegy. Úgy látja, hogy ezzel is a bevonódás újabb lépését teszi meg a NATO.

Hangsúlyozta, hogy jól kell tudni bemérni a szemben álló felek szándékát. Független attól, hogy ki mit gondol az oroszokról, róluk tudni, hogy ők azt mondják, hogy azért támadták meg Ukrajnát, mert be akart lépni a NATO-ba. Az oroszok be is jelentették, hogy addig mennek Ukrajnában, amíg nem tudnak belőni Oroszország területére. Szerinte ezért minél jobb fegyverekkel lövik az ukránok az oroszokat, annál tovább fognak menni. Tehát ezzel közelebb hozzuk magunkhoz is az oroszokat.

A miniszterelnök szerint a háborúba való besodródásnak több fázisa van:  a beszéd, amin már túl vagyunk, illetve a végső soron a pusztítás.

– mondta az európai és amerikai politikusokról, szerinte a földrajzi távolságnak van szerepe az eltérő gondolkodásban. Azt gondolják, hogy a tényleges kockázattól messzebb vannak, az ő biztonságérzetük nagyobb, mint a magyaroké és ők már nyertek háborút.

A miniszterelnök szerint mind a Tisza, mind a Horthy korszakban úgy kényszerítették bele Magyarországot a háborúba, se az első, se a második világháborúban nem akartunk részt venni. A kormányfő fellapozta Horthy és Hitler közötti levelezést, amiből világosan kiderül, hogy óriási nyomást alatt volt Magyarország abban az időszakban. 

– mondta, hozzátéve, hogy folyamatosan nő a nyomás rajta az uniós vitákon, a kérdés csak az, hogy ebben a kérdésben egységes-e Magyarország és ki merjük-e mondani, hogy nem akarunk meghalni Ukrajnáért. Szerinte lehet erre mindenfajta háborúpárti kritikákat mondani, ő ezeket vállalja, számára a legfontosabb a magyar érdek. „Ezt a háborút a magyaroknak nem szabad elszenvedniük, ezt a vitát vállalom, ha ez az álláspont Brüsszelben nem is népszerű”, mondta.

Ebben kéri a magyarok támogatását is a miniszterelnök, hogy ellenállhasson. A kormányfő szerint ki kell mondani, hogy a háború és a béke között egyensúlyozunk, annak ellenére, hogy nagyon sokan azt állítják, hogy nincsen háborús veszély. Emellett világossá kell tenni és el kell mondani, hogy aki úgy beszél, mint egy háborúpárti és katonákat akar küldeni, az háborúpárti. Ez igaz a magyar baloldalra és az európai politikusokra.

A kormányfő szerint az Európát alapító atyákra kell hagyatkozni, akik azt mondták, hogy Európa nem bír ki még egy háborút, „ez egy béke projekt”. Szerinte zsákszámra öntik a pénzt a háborúba, és ahelyett, hogy Európát fejlesztenék vele, elküldik, elégetik, tette hozzá.

Ugyanakkor van egy békepárti európai közvélemény, ezért egy jó európai választással le kell téríteni az európai politikusokat a háború ösvényéről. 

A kormányfő szerint minden háború kezdeti szakasza egy morális álláspont kialakításával vette kezdetét, és ahogy telt az idő és kiderült, hogy a háború nem megoldás, úgy tolódott el a háborúpártiak álláspontja a béke felé.  

– hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette, ha visszanézünk később majd erre a választásra, akkor lehet azt fogjuk mondani, hogy ez volt egy nagy háború kezdete. Szerinte minden háború vezetői döntés eredménye, ha a vezetők úgy döntenek, hogy a béke fontosabb, mint a háború, akkor béke lesz. „Rá kell szorítani a vezetőket arra, hogy béke fel induljanak, ennek eszköze a választás. El kell zavarni a háborúpárti képviselőket, ez a választás tétje”, hangsúlyozta a miniszterelnök.