Öt évvel nő a várható élettartam a világon

A várható élettartam globálisan majdnem öt évvel nő 2025-re, de ez azt is jelenti, hogy az elhízás és a magas vérnyomás miatt az emberek több időt élnek majd le rossz egészségben, derült ki egy friss kutatásból.

A kutatást 204 országban 1990 és 2021 között végezték, az eredményt pedig a The Lancet című szaklapban hozták nyilvánosságra.

„A jövőbeli tendenciák egészen mások lehetnek, mint a múltbeliek olyan tényezők miatt, mint az éghajlatváltozás, valamint az elhízás és a függőség növekedése” – idézte a Deutsche Welle internetes kiadása a kutatást vezető Liane Ongot, aki a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérések és Értékelések Intézetének (Institute for Health Metrics and Evaluation – IHMEE) kutatóját.

A várható élettartam az előrejelzések szerint 71,1 évről 76 évre nő a férfiak és 76,2 évről 80,5 évre a nők esetében. 

„Ez azt jelzi, hogy bár a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű régiók közötti egészségügyi egyenlőtlenségek megmaradnak, a különbségek csökkennek, a legnagyobb növekedés a Fekete-Afrikában várható” – összegezte az eredményt Chris Murray, az IMHEE igazgatója.

A kutatók szerint a javulás nagyrészt a közegészségügyi intézkedéseknek köszönhető, amelyek megelőzték, illetve javították a túlélési esélyeket olyan betegségek esetében, mint a szívbetegségek és a koronavírus, valamint egy sor fertőző, terhességi, újszülöttkori és táplálkozási kórnál.

Az elhízás súlyos teher

A kutatás azt is megállapította, hogy az olyan metabolikus kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a magas testtömegindex (BMI) miatt elvesztett évek száma 2000 óta csaknem 49,4 százalékkal nőtt.

„Hatalmas lehetőség áll előttünk, hogy befolyásoljuk a globális egészség jövőjét, ha megelőzzük ezeket a növekvő anyagcsere- és táplálkozási kockázati tényezőket, különösen azokat, amelyek a viselkedési és életmódbeli tényezőkhöz kapcsolódnak, mint a magas vércukorszint, a magas testtömegindex és a magas vérnyomás” – hangsúlyozta Murray.

Más-más okoz rövidebb életet különböző korcsoportokban

A 14 évesnél fiatalabbak körében az alacsony születési súly, az egészségtelen ivóvíz és a rossz higiéniai körülmények okoznak elsősorban rossz egészségi állapotot és korai halát. Az idősebbek között viszont a magas vérnyomás, BMI, vércukor- és koleszterinszint játszik nyomósabb szerepet.

Az elhízási járványt jól bizonyítja az a tény, hogy a magas BMI-kockázata 2000 és 2021 között évente 1,8 százalékkal nőtt, emelte ki a kutatás eredményét ismertetve a brit Daily Mail. 2019-ben a globális halálesetek 13 százalékát tulajdonították az elhízásnak, a legnagyobb arányban Jordániában (24 százalék).

Lassabban nő majd a várható élettartam

Az amerikaiak 68 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, az Egyesült Királyságban alig kevesebb, 64 százalék az arányuk. Meglepő módon azonban nem az Egyesült Államokban él a legtöbb kövér ember, 139 millióval eltörpül a számuk a 200 millió túlsúlyos kínai és a 350 millió indiai mellett.

Egy másik, ugyancsak a The Lancetben májusban publikált tanulmány szerint 

– világszerte már több mint egymilliárd túlságosan kövér ember él.

A negatív hatások ellenére 2050-ig tovább nő majd a várható élettartam a világon, de a kutatók szerint lassabb ütemben. Addigra a rossz egészségi állapot és korai halál legfőbb oka valószínűleg a szívbetegségek, a sztrók, a cukorbetegség és a krónikus obtruktív tüdőbetegség (COPD) lesz. 2022-ben a szívbetegségek, az újszülöttkori rendellenességek, a sztrók és az alsó légúti fertőzések voltak.