Emmanuel Macron francia elnök támogatottsága öt és fél éves mélypontra zuhant egy friss felmérés szerint, amelyet azután végeztek, hogy előrehozta a választásokat, a döntéssel mélyítve a politikai válságot.
A Les Echos című napilap és az Institute Montaigne megrendelésére készített közvélemény-kutatás eredménye szerint csak a megkérdezettek 24 százaléka bízik benne, hogy Macron képes kezelni az ország problémáit – ez 5 százalékpontos csökkenés május óta.
Az Elabe felmérésből az is egyre nyilvánvalóbb, hogy
Marine Le Pen radikálisan jobboldali Nemzeti Tömörülése végez majd az első helyen az előrehozott választások első fordulójában,
270 szerezhet a törvényhozásban az 577-ből, míg Macron és szövetségesei 90-130-at.
Ez pedig azt jelenti, hogy Le Penék adhatják a következő francia kormányfőt, és ennek jelentős hatása lesz a gazdaságpolitikára.
A kutatásban részt vevő 1502 embert a belpolitika mellett az ukrajnai háborúról is kérdezték. Háromnegyedük változatlanul aggódik amiatt, hogy a konfliktus átterjed más országokra, ez az arány azonban jóval magasabb, 89 százalék volt az orosz invázió első heteiben és 79 százalék még tavaly márciusban is, vagyis az aggodalom némileg enyhül.
Adrien Smid, az Elabe vezető tanácsadója ezt azzal magyarázza, hogy
a közvélemény talán kezdi megszokni a háborút,
vagy csak megnyugtatta őket Vlagyimir Putyin, aki többször kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek az atomfegyverek bevetését.
Attól viszont még mindig az emberek kétharmada fél, hogy a konfliktus átterjed konkrétan Franciaországra; ez a szám a háború kezdete óta nem változott, pedig leginkább Macron sürgeti katonák küldését Ukrajnába.
Minimálisan csökken azonban azok aránya, akik helyeslik Kijev katonai támogatását. Még mindig egyetért ezzel a megkérdezettek többsége, 55 százaléka, ez azonban két százalékponttal kevesebb a márciusinál és 11 százalékponttal a tavalyinál.
Smid szerint az összefüggés nyilvánvaló: minél kevésbé aggódnak az emberek, annál kevésbé támogatják az Ukrajnának nyújtandó segítséget.
Határozottan ellenzik viszont Mirage 2000-5 vadászgépek átadását Kijevnek és katonai kiképzők Ukrajnába küldését, amit Macron a normandiai partraszállás 80, évfordulóján jelentett be.
Előbbit a megkérdezettek 54, utóbbit 57 százaléka ellenzi, különösen a radikális jobboldal szavazói.
Még egyértelműbb a reakció a harcoló alakulatok Ukrajnába küldését illetően: erről a válaszadók 83 százaléka hallani sem akar, még Macron híveinek a háromnegyede is ellenzi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.