A szövetség tagjainak nemtetszését követően visszavonja az Ukrajnának szánt öt évre szóló katonai segélyalap létrehozásának terveit, és ehelyett arra kéri az országokat, hogy tartsák fenn jelenlegi hozzájárulásaikat – mondták az ügyben jártas emberek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis korábban százmilliárd dollár értékű szövetségesi hozzájárulást öt évre szóló tervvel terjesztett elő, de a szövetségesek megkérdőjelezték az életképességét – írja a Bloomberg.
Az új javaslat értelmében – amelyet a NATO védelmi miniszterei támogathatnak, amikor jövő héten Brüsszelben üléseznek – a szövetségesek vállalják, hogy évente összesen legalább 40 milliárd eurót (43 milliárd dollárt) költenek Ukrajna segélyezésére. Ez megfelelne az átlagos éves hozzájárulásoknak Oroszország 2022-es inváziója óta – állítják nevük elhallgatását kérő bennfentesek. A NATO az egyes nemzetek adományozási céljait a GDP-jük meghatározott százaléka alapján határozná meg.
A cél a nagyobb átláthatóság lenne, miközben gyengéden nyomást gyakorolnak minden olyan tagra, aki nem teljesíti kötelezettségvállalásait
– derül ki a bennfentesek szavaiból. A segélyek körülbelül felét az Egyesült Államok adná, a szövetség másik 31 tagja pedig a fennmaradó hányadot.
Noha az új terv új forrást nem tartalmaz, nagyobb kizámíthatóságot biztosítana Kijevnek. Az Egyesült Államok Kongresszusa azonban hónapokig várt a segélyek új körének jóváhagyására, és az is kérdés, hogyan finanszíroznák tovább Ukrajnát, ha novemberben Trump kerülne hatalomra. „Minden évben legalább ilyen szintű (40 milliárd euró) támogatást fenn kell tartanunk, ameddig szükséges – mondta a NATO-főtitkár. Orbán Viktor azt kérte, hogy tagállami szinten, egyedi mértékben dönthessen a támogatás mértékéről, ne pedig az említett előírás szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.