Alkotmányjogász: jogsértés a migránsok miatt Magyarországot büntető, brutális bírság
A Bíróság nem vette figyelembe, sőt, egyenesen súlyosító körülményként értékelte a hazánk Alaptörvényének tiszteletben tartása érdekében megindított, és még folyamatban lévő eljárást – mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy 200 millió eurós büntetést kapott Magyarország a migránsok miatt.
Az Európai Uniós Bíróság sajtóközleményében azt írja: Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat. Azzal kapcsolatban, hogy miért éppen mostanra időzíthették ennek a büntetésnek a kiszabását, az alkotmányjogász azt mondta az Origónak, hogy
az ilyen ítéletek esnek klasszikusan a Justizmord körébe, nem csupán a jogbiztonságba, hanem az uniós igazságszolgáltatásba vetett hitet is megrengethetik.
Az EU balliberális vezetése által 10 éve erőltetett bevándorláspolitikával szemben határozottan fellépő magyar nemzeti-konzervatív kormánypártok történelmi, európai szinten kimagasló győzelmet arattak a június 9-i európai parlamenti választásokon. De emellett összességében tendenciaként figyelhető meg a korlátlan bevándorlás uniós szintű támogatását elutasító, jobboldali-szuverenista politikai erők előretörése is. Brüsszel tehát lépéskényszerbe került.
Az európai polgárok akaratát pedig újfent olyan, nem közvetlenül választott intézmények bevonásával kívánja megkerülni, mint amilyen az elmúlt években politikai aktorrá transzformálódott Európai Uniós Bírósága is, amely a Szerződésekben deklarált feladatával ellentétesen - sajnálatos módon - jelenleg Brüsszel ideológiai és politikai akaratának lelkiismeretes végrehajtójává vált.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint mindenekelőtt, már önmagában az is sokatmondó, hogy a Bíróság elfogadhatónak találta a Bizottság azon keresetlevelét, amely egyáltalán nem ismerteti az ügy előzményeként és alapjaként szolgáló, 2020. évi Bizottság kontra Magyarország ítélet kihirdetését követően elfogadott magyar rendelkezéseket, illetve azok tartalmát. Hozzátette: ami a kontextus illeti, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy
a nyugat-balkáni útvonalon a migrációs helyzet továbbra is fokozott, nem beszélve az orosz-ukrán háború következményeként lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek jelentős számáról. Szintén értelmezhetetlen olyan tranzitzónák tekintetében a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés „korlátozásáról” beszélni, amelyek már régóta nem működnek.
Az alkotmányjogász szerint az is sokatmondó tény, hogy a Bíróság nem vette figyelembe, sőt, egyenesen súlyosító körülményként értékelte a hazánk Alaptörvényének tiszteletben tartása érdekében megindított, és még folyamatban lévő eljárást. Az alkotmányjogász elmondta: ami a bírságot illeti, annak világos, Szerződésekben rögzített követelményei vannak. Egyrészt, a kényszerítő bírság kiszabása főszabály szerint csak akkor igazolt, ha a korábbi ítéletben foglaltak teljesítésének elmulasztásán alapuló kötelezettségszegés a tényállásnak a Bíróság általi vizsgálatáig fennmarad. Erről – mint ahogyan arról korábban már szó esett – többek között a tranzitzónák esetében sem beszélhetünk. Nem zárójelbe téve azt a tényt sem, hogy az EUMSZ 260.cikk bekezdése nem határoz meg konkrét határidőt az Európai Bíróság ítéletben foglaltakat teljesítésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.