Beborul az ég Zelenszkij felett

Láncreakció – avagy a villám igenis többször lesújthat ugyanarra a helyre – kommentálják az idei júniusi európai választások eredményét. Ám a sorozat, a jobboldal előretörése, az Ukrajna-barátként emlegetett balliberális erők visszaszorulása várhatóan folytatódik. A CNN-es Stephen Collinson szerint nem kizárt egy sajátos tehetetlenségi nyomaték érvényesülése. Ennek hatására 

Kanadában az ifjabb Trudeau (Justin) miniszterelnökségét egy hajszál tartja, Nagy-Britanniában ugyanez jellemzi a konzervatív, de Ukrajna-barát Rishi Sunak kormányzását. Nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb bukik az Ukrajna segítésében váratlanul előretört francia elnök és a segélyezők listáján az USA utáni második helyet megtartani akaró német kancellár is. És mindez kevés jóval kecsegteti a kijevi vezetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmi bázisát.

Keno Verseck a Deutsche Welle médium hasábjain fejti ki, hogy Kelet-Közép-Európában elmaradt a beharangozott radikális jobboldali földcsuszamlás. Jegyezzük meg, mindennek ellentmondásos az ukrajnai helyzetre gyakorolt hatása, mert a radikális jobb helyett vagy mellett feljött erők (például Csehországban az Andrej Babis körüli jobboldali-liberális tömb, amely „elvitte a műsort”) nem feltétlenül Ukrajna katonai támogatásának elkötelezett hívei. 

Kijev bagatellizál

Kijevben igyekszenek kisebbíteni az EU-tagországokban lezajlott választások az „ukrán ügyre” gyakorolt negatív hatását. Emlékeztetnek rá, hogy Emmanuel Macron – aki nemrég Mirage 2000-5-ös harci gépeket ígért Ukrajnának – bejelentette, hogy noha feloszlatja a parlamentet és új általános választásokat tartanak, de ő maga nem mond le 2027-ig szóló államelnöki megbízatásáról.

Nem történt stratégiai hatalomeltolódás a nyugat-európai populisták térnyerésének időszakában sem – vélekedik a Dzerkalo Tizsden ukrán médium hasábjain a kijevi kormányhoz közel álló politikai elemző, Alekszij Garany. Ugyanakkor elismeri, hogy a választások legnagyobb meglepetését a franciák szolgáltatták, a jövendőbeli Europarlamentben (EP) a szélsőséges jobboldaliként számon tartott Marine Le Pen pártmozgalma 30 mandátumot szerzett Macron államfő mérsékelt jobboldali pártjának 13 mandátumával szemben.

Garany ugyanakkor 

Aminek az esélyeit egyébként növeli, hogy Németországban, a hazájában a pártja, a CDU/CSU a minapi választásokon nagy előnyt szerezve lett a legerősebb pártszövetség, hátrébb szorítva mások mellett a nagy riválist, a szocdemeket, a kancellárt is adó SPD-t. Az ukrán elemző reményt keltőnek tartja, hogy a szélsőjobboldalon belül sincs egység – és ez nem csak az Ukrajna-politikára vonatkozik.

A Dzerkalo Tizsden elemzője aláhúzza, hogy Giorgia Meloni olasz kormányfő pártja, a pozícióit ugyancsak látványosan javító FdI (Olaszország Fivérei) ugyan szintén a szélsőjobboldalhoz sorolt, de kifejezetten ukránbarát külpolitikát folytat. És az Európai Unióban kialakítandó új posztra, a védelmi ügyekért felelős biztosi címre az a Radoslaw Sikorski, a jelenlegi lengyel külügyminiszter a legesélyesebb, aki elkötelezett híve Ukrajna megsegítésének, az oroszok elleni hatékony katonai fellépésnek.

Gondban az ukránok 

Minderre az oroszországi támadók által fenntartott frontdominancia idején kerül sor. Kijev eddig hiába kapta meg és vetette be az újabb amerikai fegyverszállítmány egy részét, az Iszkander-M oroszországi taktikai ballisztikai rakéta amerikai megfelelőjét, az ATACM-okat, a fronthelyzetet mindeddig nem tudta a maga javára fordítani. A darabonként legalább kétmillió dollárba kerülő amerikai rakéták ugyan állítólag még több oroszországi ugyancsak drága Sz-300-as, Sz-400-as lég- és rakétavédelmi rendszert semmisítettek meg, de ennek katonai helyzetfordító hatása egyelőre elmarad. És áll az ATACM-ok fő célpontja, a Krím-híd is.

Viszont 

ezzel az ukrajnai védők sorainak megritkítása. Ez kettős célt szolgálhat: 
– Kihasználva Oroszország méret-, erő-, hadsereglétszám-beli és logisztikai előnyét, a front nyújtása katonailag tovább gyengíti az amúgy is gyengébb hadviselő felet, Ukrajnát.
– Előkészítheti az északi, egészen a fehérorosz–orosz–ukrajnai hármas határig terjedő ukrán területek meghódítását, ott ütközőzóna kialakítását.

Nem tekinthető véletlennek a láthatóan „csak” autóipari újdonságokkal, témákkal foglalkozó avtovzgljad.ru honlapon megjelent, figyelmeztetés jellegű cikk sem, amely célzatosan felsorolja a Kínában rendszeresített, a szovjetorosz nehézfegyverzetre hasonlító, ugyanazokat a lőszertípusokat használó, de a kínai hadmérnökök által továbbfejlesztett harckocsikat, önjáró lövegeket. Ezek adott esetben jól jöhetnek Moszkvának – ha a Nyugat beváltja ígéreteit, és reguláris alakulatokat vezényel Ukrajnába, vagy további szinteket lép meg Kijev felfegyverzésében – jelzi a szájt.