Jogalkotás, együttműködés, koordináció: ezzel jár, ha egy ország az Európai Unió soros elnöke
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége fontos szerepet játszik Európa stabilitásában és működésében. Az elnöki posztot nem egy személy, hanem egy egész ország tölti be – derült ki az az Európai Tanács összeállításából.
A soros elnökségek rendszere az európai integráció bölcsőjéhez vezethető vissza, hangsúlyozta a Tanács. Kiemelték, hogy e szerepnek köszönhetően a 27 tagállam mindegyike a kontinens politikai fókuszába kerül hat hónapra, amikor is az EU tevékenységi területének jó részén segít biztosítani a zökkenőmentes működést.
Az elnökség munkája közvetlenül kihat 440 millió ember életére.
A világ legnagyobb egységes piaca, környezetvédelem, biztonság, energiaellátás: nem sok olyan dolog van Európában, amelyet nem érint az elnökség munkája.
Mivel jár az elnökség?
Az elnökségi feladatokat mindig egy tagállam látja el. Az elnökség – amelyet az elnökséget adó ország kormányának egy tagja képvisel – vezeti a Tanács üléseit. Fontos, hogy a soros elnökség nem egyenlő az Európai Tanács elnökével: ezt a tisztséget jelenleg Charles Michel tölti be.
A Tanácsban a 27 tagállam miniszterei találkoznak, hogy megvitassanak és elfogadjanak olyan jogszabályokat, amelyek az EU-ban mindenhol alkalmazandók lesznek. A miniszterek a saját tárcájuknak megfelelően vesznek részt a tanácsi megbeszélésekben.
Például ha a Tanács egy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyal, a tagállamok környezetvédelmi miniszterei ülnek a tárgyalóasztal köré.
Így a soros elnökség végső soron a Tanács munkáját irányítja.
Az elnökség gondoskodik arról, hogy négy dolog biztosítva legyen a Tanácson belül:
- az uniós politikai program folyamatossága
- a jogalkotás szabályszerűsége
- a tagállamok közötti együttműködés
- a többi uniós intézménnyel való együttműködés/koordináció
Az elnökség feladatait ahhoz szokták hasonlítani, mint amikor valaki vacsorát ad: házigazdaként ügyel rá, hogy a vendégek között harmónia alakuljon ki – azaz, hogy lehetőségük legyen hangot adni eltérő véleményeiknek vacsora közben, de végül mind barátságban, közös célokkal álljanak fel az asztaltól.
A hatékonyság biztosítása érdekében az elnökség úgynevezett „elfogulatlan közvetítőként” jár el, felülemelkedve saját nemzeti érdekein. Az elnökség szerepe kulcsfontosságú, de a többi intézményé is, mivel csak közös munkával lehet elérni, hogy az EU eredményes legyen.
Kiderült, hogy veszi át a magyar kormány a soros elnökségetA magyar uniós elnökség számára hét prioritást határozott meg a kormány. Az Európai Unió versenyképességének az erősítésére egy európai versenyképességi megállapodást fogadnak el. Támogatni fogják az európai védelmi ipar megerősítését, a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést. A soros elnökség alatt partnerségi megállapodást kötnek a külső határok hatékony védelmének az érdekében, és a migrációt kiváltó okok kezelésére. |
Hármas elnökségek, azaz egyedül nem megy
A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta az uniós tagállamoknak nem kell egymagukban megküzdeniük a hatalmas munkateherrel.
A lisszaboni szerződés bevezette ugyanis a hármas elnökségi csoportok, azaz az elnökségi triók fogalmát: ez azt jelenti, hogy három elnökség együtt dolgozik egy 18 hónapos közös program kialakításán. Emellett az előző és a következő elnökség szakértelmével segíti az aktuális elnökséget, és közösen készítik elő az EU parancsnoki hídján töltendő időszakot.
Ez azt jelenti, hogy hosszabb távra tudnak tervezni, ami előnyös Európa szempontjából.
Az elnökség munkáját a főtitkárság segíti, amely a szó szoros értelmében az elnökség mellett áll: a főtitkárság képviselői minden ülésen az elnökség bal oldalán foglalnak helyet. A főtitkárság intézményi memóriaként, azaz egyfajta kapocsként szolgál: mindig rendelkezésre áll, hogy segítsen az ülések megszervezésében, tanácsot adjon a tárgyalásokhoz, és jogi véleményt készítsen a megvitatandó témákhoz.
Kérem a következőt!
Azt, hogy éppen melyik ország tölti be a soros elnökséget, pontos menetrend szabja meg. Anno 1958-ban, amikor a Római Szerződések létrehozták az EU elődjét, ez a feladat még csak hat tagállam között oszlott meg. Ez azt jelentette, hogy minden ország háromévente látta el fél évig az elnökségi teendőket.
Az EU-nak ma 27 tagállama van, és ezen országok lakosainak száma is jelentősen eltér: például Németországnak több mint 80 millió lakosa van, míg Máltának alig valamivel több mint félmillió. Ez viszont nem számít, ám így is
az elnökséget az egyes országok csak 13 és fél évente egyszer töltik be.
Következő cikkünkben arról írunk, mire számíthat az Európai Unió Magyarország július 1-jén kezdődő soros elnöksége alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.