Ódor Bálint: fel szeretnénk gyorsítani a bővítési folyamatot a nyugat-balkáni régióban
Hogyan készül a magyar európai uniós elnökségre?
Immár két éve látom el az állandó képviselői feladatot Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén, gyakorlatilag a megbízatásom kezdete óta foglalkozom az elnökségi felkészüléssel is. Tavaly tavaszra összeálltak azok a szakterületek, amelyek esetén szükséges volt az Állandó Képviselet állományát bővíteni, megoldottuk az összes felmerülő logisztikai kérdést is, ideértve a kiérkező közel 100 elnökségi feladatokat ellátó munkatárs elhelyezését. Az elnökségi csapat januárban felállt, a Képviselet létszáma így jelenleg 265 fő.
A felkészülés legintenzívebb időszaka az elmúlt fél év volt, ekkor már jobban láttuk, hogy milyen jogalkotási feladatok várnak ránk az elnökség alatt.
Szoros kapcsolatot építettünk ki az uniós intézményekkel, ideértve az Európai Parlament jelentéstevőivel, az Európai Bizottság főigazgatóival, illetve egyéb vezetőivel. A felkészülés ezen szakaszában megtanultam az összes napirenden szereplő jogalkotási dossziét.
Mennyiben fog eltérni a magyar elnökség a korábbiaktól?
A spanyol és a belga elnökség, valamint az Európai Parlament is arra törekedett, hogy minél több nyitott ügyet lezárjon. Egyfajta versenyfutás volt az idővel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legtöbb megállapodást hozzák tető alá. Egy intézményi ciklus végén és az új intézményi ciklus elején vagyunk, a fennmaradó ügyek jelentős része azért maradt nyitva, mert a soros elnökség részéről komolyabb erőfeszítéseket igényel a kompromisszum vagy a szükséges többség elérése. Az első hónapokban az Európai Parlament a saját felállásával és belső ügyeivel lesz elfoglalva, így a jogalkotásra kevesebb idő jut. Az Európai Bizottság felállásának folyamata az Európai Tanács csütörtöki döntését követően még legalább négy hónapot igénybe fog venni.
Noha ettől függetlenül a kifutó Bizottság működni fog, összességében mégsem lehet új jogalkotási javaslatok előterjesztésére számítani, illetve egyéb kezdeményezésekre sem. Az öt évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest annyiban mégis más lesz a magyar elnökség, hogy a geopolitikai környezet teljesen megváltozott, fegyveres konfliktusok zajlanak a közvetlen szomszédságunkban:
- a háború Ukrajnában,
- a közel-keleti konfliktus
- és egyre nagyobb az instabilitás a Száhel-övezetben is.
Mivel lenne elégedett az elnökség végén?
Tekintettel az elnökségi időszak jellegére, az átmeneti időszakra, a geopolitikai környezetben az Európai Uniót (EU) érő kihívásokra, az eredményeket elsősorban nem számokban lehet majd mérni. Az Állandó Képviseleten minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy eredményesen ellássuk az elnökségi feladatokat. Térjünk vissza erre a kérdésre decemberben!
Melyeket tekinti a legfontosabb témáknak?
Elnökségként kiemelt feladatunk lesz az EU-t érintő legfontosabb kihívásokra a lehető legjobb megoldások megtalálása, legyen szó az unió versenyképességének javításáról, a védelempolitika és ezen belül az uniós védelmi ipari bázis megerősítéséről, a gazdabarát, fenntartható és megfelelő jövedelmet biztosító közös agrárpolitikáról vagy éppen a demográfiai kihívások kezeléséről. Ezek a próbatételek nem újak, több területen a munka már folyamatban van, így egyrészt szeretnénk a már futó ügyekben minél nagyobb előrehaladást elérni, másrészt felhasználni az intézményi átmenet időszakát arra, hogy a stratégiai menetrend alapján a Tanács iránymutatást adjon a főbb szakpolitikákat illetően a Bizottságnak a következő jogalkotási ciklusra. Ennek kapcsán a kohéziós és a közös agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi iránymutatásokat tartom fontosnak megemlíteni. Kiemelném még a Letta- és Draghi-jelentésekre alapuló új uniós versenyképességi paktum elfogadását is, ami az egyik legfontosabb célkitűzésünk. Kiemelt lehetőséget látok arra, hogy érdemben felgyorsítsuk a bővítési folyamatot a nyugat-balkáni régióban.
Nagy jelentőségű eredmény lenne az is, ha sikerülne döntést elérni a schengeni övezet bővítéséről Bulgáriával és Romániával.
Elnökségként emellett feladatunk lesz az Ukrajnában zajló háború és a közel-keleti helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, az ehhez kapcsolódó tanácsi munka folytatása, és az intézményi átmenetben a Tanács, mint egyetlen állandó intézményi szereplő, zavartalan működőképességének biztosítása.
Többször is hangsúlyozta korábban, mennyire fontos a bővítési folyamat és hogy céljuk a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások felgyorsítása. Hogyan kívánják ezt elérni?
A bővítési politikának érdemeken kell alapulnia. Meg kell őrizni az egyensúlyt a Nyugat-Balkán és a keleti trió között. A múlt héten sor került a tárgyalási keret elfogadására Moldovával és Ukrajnával.
Úgy ítélem meg, hogy most egy olyan időszak előtt állunk, amikor hosszú évek után újra lendületet kaphat a bővítési folyamat a Nyugat-Balkánon.
Elnökségként ezt az első naptól kezdve aktívan elő fogjuk mozdítani. A nyugat-balkáni országokkal szeretnénk minél nagyobb előrelépést elérni, célunk minél több klaszter megnyitása és minél több tárgyalási fejezet lezárása.
Jogalkotás, együttműködés, koordináció: ezzel jár, ha egy ország az Európai Unió soros elnökeJúlius 1-jétől Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának elnöke. Innentől kezdve hat hónapig hazánk irányítja az Európai Unió Tanácsának munkáját, a tagállamok közötti együttműködést és megállapodást építve. Kisokosunkból kiderül, hogyan is néz ki általánosságban, ha egy ország az unió soros elnöke. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.