EU-csúcs: a neheze most jön Ursula von der Leyenéknek

Az uniós vezetők csütörtökön az EU-csúcs keretében támogatták Ursula von der Leyen második ötéves megbízatását az Európai Bizottság elnökeként. A német jobbközép politikusnak most az Európai Parlamentben kell késhegyre menő szavazással szembenéznie. Még saját pártbeli szövetségesei is elismerik, hogy ezt igazán nagy kihívás lesz végigcsinálni. 

A 720 képviselőből álló parlament július közepén (várhatóan július 18-án) ül össze, a képviselőnek valamivel több mint a felét, legalább 361-et kell Von der Leyennek meggyőznie arról, hogy titkos szavazáson rá voksoljon. A szocialisták, a liberálisok és a saját jobbközép frakciója jelenleg valamivel kevesebb mint 400 mandátummal rendelkezik.

2019-ben, amikor Von der Leyen a válság sújtotta német védelmi miniszterként az EU legbefolyásosabb posztjára került, mindössze kilenc szavazattal jutott át a célvonalon. Az akkor őt támogató pártok közül sokan – például a nacionalista lengyel Jog és Igazságosság párt – most egész biztosan nem fognak rá szavazni. 

EU-csúcs után: játék a számokkal 

Ahhoz, hogy ezúttal sikeres legyen, szinte lehetetlennel felérő politikai matekot kell végrehajtania. A variációk a következők: 

• megmarad a három jelenleg őt támogató centrista pártnál
• balra fordul, és megpróbálja megnyerni a zöldeket,
• illetve jobbra fordul, és a Giorgia Melonit is magába foglaló radikális jobboldali csoporttól (ECR) remél támogatást.

Mindhárom stratégia erős kockázatokkal terhes. 

• Ha megtartja a jelenlegi koalíciót (Néppárt–szocialisták–liberálisok), nem valószínű, hogy megszavazzák. A jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták és demokraták, valamint a liberális Renew képviselőcsoport együttesen alig 400 mandátummal rendelkezik. Ez kényelmetlenül szűk többség, különösen annak fényében, hogy a koalíció egyes részei – a francia republikánusoktól az ír Fianna Fáilig – már közölték, hogy nem fognak rá szavazni. 
• A Zöldek bevonása szintén kockázatos. Öt év után, amikor nagyrészt Von der Leyennel szemben álltak, a környezetvédők most felajánlották, hogy beállnak mögé, hiszen ez esélyt adna nekik a jogalkotás befolyásolására – annak ellenére, hogy 2019 óta mandátumokat veszítettek. A Zöldek felkarolása a szocialistáknak és a Renew egy részének tetszene, szinte biztosan elidegenítené Von der Leyen saját jobbközép hatalmi bázisának egy részét, különösen a nagy hatalmú német kereszténydemokratákat. 
• A legkockázatosabb stratégia azonban Meloni és talán az Európai Konzervatívok és Reformisták körüludvarlása lenne. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció a parlamentben, miután megelőzte a Renew-t, a liberálisokat. A szocialisták már előre közölték, hogy nem hajlandók Von der Leyent támogatni, ha összeáll Melonival, Olaf Scholz német kancellár szándékosan kerülte Meloni bevonását a hat vezető politikai tárgyaló fél közötti egyeztetésekbe – értesült a Politico című befolyásos és általában jól értesült brüsszeli lap. Scholz elzárkózása teljesen racionális, pártja csúfos kudarcot szenvedett el a németországi uniós választáson, maradék szavazóinak megtartásához létfontosságú számára, hogy elhatárolódjon a radikálisoktól.

Mi van, ha nem kap többséget?

Von der Leyen közben a törvényhozás szocialista és liberális vezetőivel folytat négyszemközti megbeszéléseket, majd július 2-án a parlament legfelsőbb politikai szintjén, a frakcióvezetőkkel tárgyal – zárt ajtók mögött. 

Ha a titkos szavazáson akár egyetlen szavazattal is alulmarad, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy megvitassa a kérdést, és új jelöltet állítson. Ez példátlan esemény lenne, és borítékolhatóan politikai válságot idézne elő. 

Ha a parlament rábólint Von der Leyen újabb ciklusára, akkor elkezdhet egyezkedni a tagállamok kormányaival a biztosjelöltekről, 

Várhatóan Von der Leyen ismét két, egy férfi és egy nő jelöltet kér a tagállamoktól. Az viszont, hogy miként osztja el a tárcákat, már rajta, no meg az addig megkötött háttéralkukon múlik. Legutóbb azzal okozott megdöbbenést a politikai spektrum baloldalán, hogy létrehozta az európai életmóddal foglalkozó tárcát, amelyet Margaritisz Szhinasz görög biztos töltött be. 

mindegyikőjüket meghallgatják és szavaznak róluk (többség kell a megválasztásukhoz), ezúttal nem titkosan. António Costa, aki legalább 2027 júniusáig az Európai Tanács elnöke lesz, fellélegezhet, hiszen nincs szüksége a parlament támogatására.