késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
EU - beindult a kavarás a csúcspozíciókért, váratlanul gyors megegyezés jöhet
Szinte már közmondásos az ellentét az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a tagállamok vezetőit tömörítő testület, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel között. A konfliktus már odáig jutott, hogy Michel nem akarta meghívni a következő bizottsági csúcspozíciókról döntő, június 17-én tartandó tanácskozásra Von der Leyent. Ilyet se látott még az EU.
Az európai nagykövetek keddi találkozóján azonban a diplomaták világossá tették, hogy várják Von der Leyen meghívását – a vélemény „egyhangú” volt, ahogy egyikük a Politicónak nyilatkozott.
A tagállamokat egyre jobban irritálja Charles Michel szerepe a bizottság elnökének kiválasztási folyamatában
– mondta egy uniós diplomata. „Úgy tűnik, hogy tisztán személyes indítékok vezérlik” – tette hozzá.
Michelnek kell eldöntenie, hogy kik vehetnek részt a vezetőkkel közös vacsorán, mivel a június 17-i találkozó informális csúcstalálkozónak számít. A brüsszeli lap által megszólaltatott diplomaták és tisztviselők szerint az európai fővárosok részéről erős ellenállás tapasztalható Michel javaslatával szemben. Az ingerültségben kulcsszerepet játszik a Michel és Von der Leyen közötti történelmi rivalizálás. Több európai vezető is azt gondolja, hogy Michel megpróbálja meghiúsítani a bizottság vezetőjének esetleges második ciklusát.
Az EU-tól szokatlanul gyors megállapodás jöhet
A kétfordulós tárgyalássorozat (a másodikat június 27–28-ra tervezik) során a tagállamok vezetőinek meg kell állapodniuk az Európai Bizottság (amelyet most Von der Leyen vezet), az Európai Tanács (ezt Michel elnökli) és az Európai Parlament (bár a parlament szavaz a saját vezetéséről) következő elnökéről, valamint a következő külügyi vezető személyéről. Brüsszeli rossznyelvek szerint Michel ez utóbbi pozíciót magának szeretné elhappolni, ám ez nem fog menni úgy, hogy Von der Leyen marad a Bizottság elnöke.
Márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy a legbefolyásosabb tagállamok már meghozták döntésüket a listáról – szokatlanul korán – írja az általában jól értesült brüsszeli lap. Eszerint a legesélyesebb jelöltek névsora:
- a bizottság elnöke: Ursula von der Leyen, Németország, Néppárt
- az Európai Tanács elnöke: António Costa, Portugália, Szocialisták
- az Európai Parlament elnöke: Roberta Metsola, Málta, Néppárt
- az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Kaja Kallas, Renew, Észtország.
A szokatlanul gyors megállapodást annak tudják be, hogy
ezúttal Emmanuel Macron – vagy az éppen aktuális francia elnök– számára nagyon kevés tér nyílik, hogy szokásos trükkjeit bevesse és alkudozzon.
Macron pártja megsemmisítő vereséget szenvedett az EP-választásokon a szélsőjobbtól, előrehozott választásokat írt ki, brüsszeli érdekérvényesítő képessége jelenleg a nullával egyenlő, minden erejét saját politikai túlélése köti le.
A gyors döntést indokolja az is, hogy elemzők szerint Európa nem engedheti meg magának a politikai instabilitást. Donald Trumpnak jó esélye van arra, hogy novemberben ismét elnök legyen, s az ukrán háborúval kapcsolatban is nagyobb egységre lenne szükség, mint ami jelenleg van. (Arról nem beszélnek, hogy az éppen újrázni készüli Von der Leyen tevékenysége volt az egyik legfőbb akadálya ennek az egységnek.) Aggódó hangok persze vegyülnek az egységet és gyors döntést sürgetők közé, többek szerint ez így túl sima lenne Brüsszel „hagyományaihoz” képest.
Minél több optimizmust hallok, annál idegesebb leszek
– mondta egy uniós diplomata.
Sima ügyek és akadályok
Nézzük sorra az esélyeket. Az Európai Néppárt, amely az európai választások után is a legnagyobb politikai erő marad, második ötéves mandátumot akar biztosítani Von der Leyen számára. Mivel Macron a saját belpolitikai zavaraira összpontosít, a kontinens vezetői szinte biztosra veszik, hogy a néppárt keresztülviszi akaratát.
A néppártnak azonban ahhoz, hogy a parlamentben is megszavazzák Von der Leyent, minimum szüksége van a szocialisták támogatására,
ők az EP második legnagyobb frakciója, egyben a jelenlegi koalíció kulcsszereplői is. Céljuk, hogy megkapják az Európai Tanács elnöki posztját, amelyet jelenleg Charles Michel vezet. (A pozíciót általában volt európai államfők töltik be.)
A portugál António Costa olyan erős befutónak számít, hogy már azt találgatják, ki lesz a kabinetfőnöke. A hét elején Portugália jobbközép miniszterelnöke, Luís Montenegro is kijelentette, hogy Lisszabon támogatná Costát a posztra – egy ilyen mondat nyilván csak akkor hangzik el politikus szájából, ha szinte biztos abban, hogy támogatottja nyerni fog.
Egy dolog azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Tavaly novemberben Costa lemondott miniszterelnöki tisztségéről, miután
az ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg – konkrét bűncselekményt azonban nem hoztak nyilvánosságra.
Azóta nyolc hónap telt el, s részletek továbbra sem láttak napvilágot. Costa ellen nem emeltek vádat, de az ügyészség a nyomozást sem szüntette meg. Costát egyébként kedvelik Brüsszelben, jó kapcsolatot ápol Von der Leyennel is. Még Emmanuel Macron is kedveli a franciául kiválóan beszélő portugált – egy francia diplomata szerint szívesen folytat vele intellektuális vitákat.
A portugál igazságszolgáltatás lassúsága, de főleg az, ha Costát valóban megvádolják – kapóra jöhet a dánoknak, akik a szocialista dán miniszterelnök, Mette Frederiksen jelöltségét próbálják erősíteni.
Külügyi kétségek
Brüsszelben úgy tartják, hogy a csúcspozíciók közül a külügyi főképviselői a legkevésbé lefutott játszma. Kaja Kallas észt miniszterelnök esélyesként pályázik a posztra (Josep Borrell tölti be jelenleg), ez kétségtelen. Liberális és kelet-európai, így az EP liberális frakciója minden bizonnyal támogatná.
Viszont balti lévén megrögzött ruszofób, és kevés a tapasztalata.
Többen attól tartanak, hogy kizárólag Oroszországra összpontosítana, nem fordítana elég figyelmet más fontos régiókra, így a Közel-Keletre és Afrikára.
A négy jelölés közül a legbiztosabbnak a jelenlegi európai parlamenti elnök, a néppárti Roberta Metsola újabb két és fél éves megbízatása látszik. Erről azonban a végső döntést a parlament mondja ki, nem pedig az uniós vezetők.
A következő napok az informális és a hivatali találkozók jegyében telnek majd el. Az európai vezetők keményen fognak alkudozni Von der Leyennel, hogy támogatásukért cserébe gesztusokat tegyen számukra.
Ezek állam- és kormányfők. Nem azért jönnek Brüsszelbe, hogy egyszerűen csak jóváhagyjanak egy megállapodást
– kommentálta egy brüsszeli diplomata a helyzetet.
Radikálisok csúcstalálkozója BrüsszelbenLapinformációk szerint szerdán Brüsszelben tanácskoznak az EP-választáson megerősödő szélsőjobboldali erők vezetői: a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini és a holland Geert Wilders. A cél: értékelni a választási szereplést és megalkotni a követendő stratégiát, kitalálni, hogy mi lesz EP-frakciójuk, az Identitás és Demokrácia taktikája. A német radikális Alternatíva Németországért (AfD), amelyet kirúgtak az ID-ből, nem kapott meghívást. Egy AfD-hez közeli forrás szerint azonban az osztrák Szabadságpárt ki fog állni amellett, hogy a német párt visszakerülhessen a csoportba. Azzal érvelnek, hogy az AfD már eleget tett azzal, hogy kizárta soraiból a bajkeverő főnököt, Maximilian Krahot. A döntés nagyrészt Le Penen múlik majd. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.