A legfrissebb felmérések szerint változatlanul a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (NT) számíthat a legtöbb szavazatra, még tovább is növelte az előnyét, méghozzá elsősorban Emmanuel Macron elnök centrista blokkjának rovására. Közeleg a francia választások első fordulója.
Az Elabe közvélemény-kutatása szerint a párt a szavazatok 36 százalékára számíthat a vasárnapi első fordulóban. A második helyen az újonnan alakult baloldali szövetség, az Új Népi Front áll 27 százalékkal, Macron Reneszánsza pedig 20 százalékkal a harmadik. Nagyjából hasonló eredményt mutatott az Ipsos hétvégi felmérése is,
Ami különösen meglepő, hogy
a választók már a Nemzeti Tömörülésben bíznak a leginkább, ha a gazdaságról és a költségvetésről van szó.
Ehhez hozzájárult, hogy a párt visszavonta radikálisabb tervei egy részét, és felelősségteljes fiskális politikát ígér – a franciák pedig hisznek neki.
A parlamenti választás várható kimenetele pániküzemmódban tartja nem csupán a hagyományos pártokat és a francia elitet, hanem Franciaország szövetségeseit is. Az utóbbiak attól tartanak, hogy Marine Le Pen pártjának hatalomra kerülésével megváltozik Franciaország külpolitikája, Ukrajna elveszíti egyik legerősebb európai szövetségesét.
Jordan Bardella, az NT elnöke, Franciaország valószínű következő kormányfője igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, biztosítani az ország partnereit, hogy szembe fog szállni Oroszországgal, és elkötelezett Kijev támogatása mellett – bizonyos határig.
Emmanuel Macron elnök az utóbbi időben engedélyt adott Kijevnek, hogy orosz területet célozzon francia rakétákkal, vadászgépeket ígért, és csapatok küldése mellett is kardoskodik. Ezekre az ígéretekre reagált Bardella a hét elején.
„Nem áll szándékomban megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket, és ártani a hitelességünknek egy olyan időszakban, amikor Európa ajtajánál háború dúl” – jelentette ki.
Ám Macronnal ellentétben Bardellánál van egy határ, amelyet kormánya nem lép majd át.
„Bár támogatom, hogy továbbra is segítsük Ukrajnát logisztikai és védelmi felszerelésekkel, az én vörös vonalam továbbra is a nagy hatótávolságú rakéták vagy bármilyen katonai felszerelés, amely eszkalációhoz vezethet. Ez alatt értek bármit, ami közvetlenül orosz városokat támadhat” – idézte a szavait a Reuters.
Kizártnak nevezte azt is, hogy francia katonákat küldjenek Ukrajnába.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy bár államfőként Macron irányítja a választás után is a francia külügyi és védelmi politikát, szüksége van a parlament jóváhagyására Ukrajna pénzügyi támogatásához, mivel a költségvetést a képviselőház fogadja el.
A Nemzeti Tömörülés blokkolhatja a jövőbeni fegyverszállításokat is, mert azokhoz meg a kormányfő és az illetékes tárcavezetők felhatalmazása szükséges.
A párizsi törvényhozás ráadásul még nem ratifikálta a márciusban aláírt, tíz évre szóló védelmi együttműködést Ukrajnával, amelynek keretében Párizs hárommilliárd eurós katonai segítséget ígért Kijevnek az idei évre. (Egy euró 394,8 forint.)
Elsősorban külföldön komolyan aggódnak a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülése miatt azért is, mert Le Pen a múltban többször elismerte, hogy csodálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és Moszkva is igyekszik udvarolni az európai radikális jobboldalnak, hogy megossza a kontinenst.
Bardella ebben a kérdésben is igyekszik megnyugtatni a szövetségeseket.
Többdimenziós fenyegetésnek látom Oroszországot Franciaországgal és Európával szemben is
– jelentette ki. „Oroszország ma kihívást jelent a francia érdekeknek. Hónapok, évek óta ezt teszi történelmi befolyási övezetünkben, Afrikában, a Fekete-tengeren és a tengerentúli területeinken. Rendkívül éberen fogok figyelni Oroszország, de a világ bármely más állama vagy hatalma által megkísérelt beavatkozásra is” – tette hozzá.
A Nemzeti Tömörülés bele akar szólni a biztosválasztásbaAz Európai Unió vezetői a héten próbálnak dönteni a szervezet vezető pozícióiról, de a Nemzeti Tömörülés is bele akar szólni a játékba. Bardella szerint a párt már „vizsgálja”, hogy kit támogassanak a francia biztosi posztra, ha többséget szereznek a törvényhozásban. Az új biztosnak ugyanis „igazodnia kell ahhoz a törekvésünkhöz, hogy az Európai Bizottságon belül megvédjünk bizonyos francia érdekeket”, jelentette ki hét eleji sajtótájékoztatóján. A helyzetet nehezíti, hogy nem teljesen világos, ki mondja ki a végső szót a biztos ügyében; Bardella szerint ez a kormány kell legyen, Macron szerint viszont ő – emlékeztetett a Politico. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.