Joe Biden váratlanul Orbán Viktorról kezdett beszélni, mikor a világ egyik legfontosabb újságjának adott interjút
Klasszikus mélyinterjút adott Joe Biden a világ talán legnagyobb magazinjának, az amerikai Time-nak.
A patinás New York-i lap április végén a regnáló amerikai elnök kihívójával, Donald Trumppal is készített ugyancsak nagy ívű anyagot, vagyis a Time az USA elnökválasztási kampányában mindkét oldalt asztalhoz ültette. Most frissen közölte a Joe Biden-beszélgetés teljes leiratát, ebben pedig számos érdekesség olvasható, még konkrét magyar vonatkozású is.
Biden megnyugtatta az amerikaiakat: Európa többet költ Ukrajnára, mint az USA
Az amerikai elnök részletesen bemutatta külpolitikai programját, köztük a
- Kínával,
- Tajvannal,
- Ukrajnával
- és Izraellel
kapcsolatos nézeteit, de a magas életkora (81) miatti aggodalmakra is reagált: soha nem jutott eszébe, hogy emiatt ne induljon az elnökségért, és még 85 évesen is bárki másnál jobban el tudja majd látni a feladatát. Kijelentette továbbá, hogy az afganisztáni vagy az ukrán események ellenére „továbbra is az USA a világ vezető hatalma”. Ennek alátámasztására felhozta, hogy annak idején azért is engedélyezte, hogy az amerikai titkosszolgálatok nyilvánosságra hozzák értesüléseiket az orosz támadásról Ukrajna ellen, hogy ezzel is tudassa, hogy
az Egyesült Államok még mindig pontosan tudja előre, mi történik és mi készül a világban.
Hosszabban nyilatkozott az ukrajnai háború kifutásáról. Először is kiemelte, hogy az orosz haderőt megtizedelték a fronton, ráadásul a NATO most erősebb, mint mikor 2019-ben elfoglalt az elnöki hivatalát. Ezt Biden egyértelműen a maga érdemének tartja, külön megemlítve a finnek csatlakozását, amit előre jelzett Putyinnak, amikor személyesen találkoztak (minden bizonnyal 2021 nyarán, de ezt nem pontosította – a szerk.).
Arra is kitért, hogy Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az országot az orosz állam szerves részének tekinti, és kvázi a Szovjetunió feltámasztását akarja. Érdekes epizód volt, ahogy az amerikai választókat azzal nyugtatta, hogy bár igaz, hogy az USA sok pénzt költött Ukrajnára, de Európa még többet. „Európa több pénzt költött, mint az Egyesült Államok, tehát összességében Európa több pénzt költött Oroszország ellen” – mondta.
Biden elmondta, hogyan néz ki a béke Ukrajnában
Ugyanakkor határozott álláspontot foglalt el akkor, amikor arról kérdezték, mi lesz a végjáték Ukrajnában, hogyan néz ki a béke, hogyan lehet lezárni az ukrán háborút.
A béke úgy néz ki, hogy Oroszország soha, de soha nem foglalja el Ukrajnát
– húzta alá, egyúttal jelezte, hogy mindez nem jelenet ukrán NATO-tagságot, amelyet ő elnökként nem támogat. Elgondolkodtató választ adott arra is, amikor a Time újságírói megkérdezték, fennáll-e a veszélye annak, hogy a NATO egy Oroszországgal vívott háború felé halad.
Akkor haladnánk efelé, ha nem tennénk semmit
– reflektált, de hogy ez alatt mit ért, azt nem fejtette ki. (Egyébként ez a némiképp zavaros mondanivaló az interjú több pontján is felfedezhető. A Time számos helyen megjegyzi, hogy nem érteni, amit Biden mond, illetve az is előfordult, hogy összekeverte a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal – a szerk.)
Az izraeli–palesztin háború kommentálása elől látványosan elzárkózott. Nem akarta kimondani, hogy az izraeli haderő és az izraeli kormány átlépett volna bármilyen vörös vonalat. Szerinte azt majd a vizsgálatok fogják eldönteni, hogy Izrael követett-e el háborús bűnöket. Nem vitatta, hogy a gázai civilek sokat szenvedtek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy amit a Hamász tett október 7-én, az példa nélküli erőszak volt, ami egyértelműen a megfélemlítésre irányult. „Sok mindent láttam már, de ez mindent felülmúlt. Anyákat kötöztek össze a lányaikkal és égették el őket elevenen.” Kijelentette azt is, hogy a Hamász miatt nincs tűzszünet, pedig Izrael nagyvonalú ajánlatot tett.
Joe Biden Orbán Viktorról beszélt
Az interjú egy másik pontján azt hangsúlyozta, hogy Trumptól eltérően gondolkodik. Sajnálkozott, hogy a bevándorlásellenes intézkedéseket nem hamarabb oldotta fel. Azt is vallja, hogy Amerikának szüksége van mind az értékalapú, mind pedig a pragmatikus szövetségeseire, miközben szerinte republikánus riválisa ezeket felszámolná, és kilépne a NATO-ból. Aprólékosan bizonygatta, hogy a világ vezető politikusai mind mellette állnak, és nincs olyan nemzetközi találkozó, amelyen valamelyik államfő vagy kormányfő ne vonná félre, és ne kötné a lelkére, hogy ne hagyja, hogy Donald Trump visszatérjen.
Úgy folytatta, hogy az összes „rosszfiú” viszont Trump újraválasztásáért drukkol.
Az én demokráciám és az ő (a Bident támogató politikusok) demokráciájuk a tét. A demokráciám forog kockán. Nevezz meg nekem Orbánon és Putyinon kívül más világvezetőt, aki szerint Trumpnak kellene vezetni az Amerikai Egyesült Államokat
– érvelt. Akárhogy is, az mindenesetre érdekes, hogy a Biden a magyar miniszterelnököt is megemlítette Európából, mert az interjúban csak olyan uniós nagyhatalmak vezetőit nevesítette, mint a francia Macron és a német Scholz. Az is igaz viszont, hogy Joe Bidennek nem először jutott eszébe Orbán Viktor. Legutóbb márciusban kritizálta, akkor is a Trumppal való szoros partnersége nyomán. Viszont még 2023 nyarán az akkori NATO-csúcson a közös fotózás alkalmával Biden egyedül Orbán Viktorral fogott kezet, pedig a többi NATO-tagállam vezetője is jelen volt.
Ahogy az is szembetűnő volt, hogy Biden milyen lekicsinylően nyilatkozott Kínáról. Szerinte a kínai nép elöregedett és idegengyűlölő, és senki nem cserélne a jelenlegi helyzetben Hszi Csin-ping elnökkel. Az Egy övezet, egy út kínai stratégiát kudarcnak nevezte, és szerinte totális tévedés, hogy Kína az élre állna a világgazdaságban. Azt viszont nem zárta ki, hogy Kína érdekelt lehet, hogy megpróbáljon beavatkozni a novemberi amerikai elnökválasztásba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.