Választások 2024: az országgyűlési mandátumok kétharmadát megszerezte volna a Fidesz

Több ellenzéki vezető is az előrehozott országgyűlési választást tette a vasárnapi európai parlamenti választások tétjévé. Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előrehozott választás szükségességét. Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok európai parlamenti választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson.

Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna.

Modellszámításunkban a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikáltuk, s abból indultunk ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek a listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vettük. 

Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választást tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni.

Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).

Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján egy nemzetiségi mandátummal számoltunk, de ha nem számítanánk bele a becslésünkbe, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. Azoknak a pártokna, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem.