Történelmi fordulat Franciaországban: szövetség Le Pennel
Miután a számára kiábrándító európai parlamenti választásra reagálva Emmanuel Macron elnök előrehozott nemzetgyűlési választás kiírását kezdeményezte a Franciaországban, meglepetésre a hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti kedden váratlanul nem vele, hanem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) való szövetségre szólított fel. A bejelentés óriási felháborodást váltott ki a Köztársaságiak vezető politikusai részéről.
Példátlan lenne a szövetség a hagyományos jobboldal és Le Pen között
A TFI kereskedelmi tévécsatornának nyilatkozva Ciotti kifejtette, hogy pártjának szövetségesre van szüksége a három hét múlva esedékes voksoláson, miközben önmaga marad, és ezt az Nemzeti Tömörülés biztosíthatja. Ezzel egy olyan álláspontot fogadott el hivatalosan, mely a saját pártjában is rendkívül vitatott, és amelyre korábban nem volt példa.
A pártvezető elmondta, hogy személyesen
tárgyalásokat folytatott Marine Le Pennel és a pártelnök, miniszterelnök-jelölt Jordan Bardellával, a vasárnapi európai parlamenti választás győzteseivel, akiknek a pártja 31 százalékos támogatottságot kapott.
Ha a megállapodás létrejön, akkor ez lesz az első szövetség a több mint ötven éve alakult szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, illetve elődpártja, a Nemzeti Front történetében.
A Köztársaságiak vezetője szerint a hagyományos jobboldalnak szüksége van erre a megállapodásra ahhoz, hogy meg tudja őrizni képviseletét az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol jelenleg 61 képviselője van.
A bejelentésre Le Pen azonnal reagál, üdvözölve Ciotti bátor döntését és felelősségtudatát. Hozzátette, hogy a párt számos választási vereségéhez vezető, negyven éve tartó kiközösítés eltűnőben van. A pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya, a párt jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje egy évtizede dolgozik a párt szalonképessé tételén a francia politikai életben.
A Köztársaságiak vezetőjének döntését párttársai nem támogatják
Ciotti döntésének azonban nem mindenki örült, így az LR vezető politikusainak többsége azonnal elutasította a szövetséget, és lemondásra szólították fel a párt vezetőjét.
Köztük van Gérard Larcher, a szenátus jobbközép elnöke, aki mindig is ellenezte a szélsőjobboldalhoz való közeledést, egyértelművé tette, hogy soha nem fog támogatni egy megállapodást az RN-nel. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau pedig elítélte Ciotti személyes lépését, és csatlakozott hozzá az LR nemzetgyűlési frakcióvezetője, Olivier Marleix is, aki szerint
a pártelnök kizárólag a saját nevében beszélt, és le kell mondania.
Ciotti hivatalos bejelentése előtt Laurent Wauquiez, aki a 2027-es elnökválasztáson a párt elnökjelölti posztjának várományosa, kategorikusan elutasította a szövetséget a Nemzeti Tömörüléssel.
A korábban szintén a Köztársaságiak tagjaként politizáló Gérald Darmanin belügyminiszter azzal vádolta meg Eric Ciottit, hogy aláírta a müncheni egyezményt, amelyet 1938-ban többek között Franciaország is aláírt a náci Németországgal.
A jelenleg is a párthoz tartozó volt uniós biztos, Michel Barnier szerint nem lehet megállapodás egy populista, oroszbarát, Európa-ellenes párttal. Elmondása szerint a pártnak le kell vonniuk a tanulságokat abból, ami történt, jelezve, hogy Ciotti elvesztette a legitimitását arra, hogy a párt nevében beszéljen.
A közvélemény-kutatóknál a Nemzeti Tömörülés a befutó
A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választáson a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választáson.
Marine Le Pen pártja az 577 fős nemzetgyűlésben 235 és 265 közötti helyre számíthat a jelenlegi 89-cel szemben
a Harris Interactive felmérése szerint, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség. Ezzel szemben Macron táborának csak 125–155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249 helyett, a baloldali szövetség 115–145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40–55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.
Hasonló számokat hozott az OpinionWay felmérése is, mely szerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.
Kedden Macron jelezte, hogy elnöki posztjáról nem fog lemondani, bármi legyen is az eredménye a nemzetgyűlési választásnak. A Le Figaro Magazine honlapján kedden megjelent interjúban a köztársasági elnök elutasította azt a feltételezést, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme esetén neki le kellene mondania, mondván, az alkotmányt és annak szellemiségét nem Le Pen pártja írja.
A francia államfő június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, július 7-re pedig a másodikat. A jelöltállítás június 16-án délután 6 órakor zárul.
Nem először oszlatja fel az elnök a nemzetgyűlést Franciaországban
Az 1958 óta érvényben lévő ötödik köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést, és írt ki előrehozott választást.
Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét,
ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök politikai társbérlete, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
Ha a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök. A Macron által kinevezett Gabriel Attal miniszterelnök kormányának jelenleg sincs többsége a nemzetgyűlésben, ahogy elődje, a 2022-ben kinevezett, januárban lemondott Elisabeth Borne is kisebbségi kormányt volt kénytelen irányítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.