Történelmi fordulat Franciaországban: szövetség Le Pennel

Miután a számára kiábrándító európai parlamenti választásra reagálva Emmanuel Macron elnök előrehozott nemzetgyűlési választás kiírását kezdeményezte a Franciaországban, meglepetésre a hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti kedden váratlanul nem vele, hanem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) való szövetségre szólított fel. A bejelentés óriási felháborodást váltott ki a Köztársaságiak vezető politikusai részéről.

Példátlan lenne a szövetség a hagyományos jobboldal és Le Pen között

A TFI kereskedelmi tévécsatornának nyilatkozva Ciotti kifejtette, hogy pártjának szövetségesre van szüksége a három hét múlva esedékes voksoláson, miközben önmaga marad, és ezt az Nemzeti Tömörülés biztosíthatja. Ezzel egy olyan álláspontot fogadott el hivatalosan, mely a saját pártjában is rendkívül vitatott, és amelyre korábban nem volt példa.

A pártvezető elmondta, hogy személyesen 

Ha a megállapodás létrejön, akkor ez lesz az első szövetség a több mint ötven éve alakult szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, illetve elődpártja, a Nemzeti Front történetében.

A Köztársaságiak vezetője szerint a hagyományos jobboldalnak szüksége van erre a megállapodásra ahhoz, hogy meg tudja őrizni képviseletét az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol jelenleg 61 képviselője van.

A bejelentésre Le Pen azonnal reagál, üdvözölve Ciotti bátor döntését és felelősségtudatát. Hozzátette, hogy a párt számos választási vereségéhez vezető, negyven éve tartó kiközösítés eltűnőben van. A pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya, a párt jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje egy évtizede dolgozik a párt szalonképessé tételén a francia politikai életben.

A Köztársaságiak vezetőjének döntését párttársai nem támogatják

Ciotti döntésének azonban nem mindenki örült, így az LR vezető politikusainak többsége azonnal elutasította a szövetséget, és lemondásra szólították fel a párt vezetőjét.

Köztük van Gérard Larcher, a szenátus jobbközép elnöke, aki mindig is ellenezte a szélsőjobboldalhoz való közeledést, egyértelművé tette, hogy soha nem fog támogatni egy megállapodást az RN-nel. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau pedig elítélte Ciotti személyes lépését, és csatlakozott hozzá az LR nemzetgyűlési frakcióvezetője, Olivier Marleix is, aki szerint 

Ciotti hivatalos bejelentése előtt Laurent Wauquiez, aki a 2027-es elnökválasztáson a párt elnökjelölti posztjának várományosa, kategorikusan elutasította a szövetséget a Nemzeti Tömörüléssel.

A korábban szintén a Köztársaságiak tagjaként politizáló Gérald Darmanin belügyminiszter azzal vádolta meg Eric Ciottit, hogy aláírta a müncheni egyezményt, amelyet 1938-ban többek között Franciaország is aláírt a náci Németországgal.

A jelenleg is a párthoz tartozó volt uniós biztos, Michel Barnier szerint nem lehet megállapodás egy populista, oroszbarát, Európa-ellenes párttal. Elmondása szerint a pártnak le kell vonniuk a tanulságokat abból, ami történt, jelezve, hogy Ciotti elvesztette a legitimitását arra, hogy a párt nevében beszéljen.

A közvélemény-kutatóknál a Nemzeti Tömörülés a befutó

A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választáson a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választáson.

a Harris Interactive felmérése szerint, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség. Ezzel szemben Macron táborának csak 125–155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249 helyett, a baloldali szövetség 115–145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40–55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.

Hasonló számokat hozott az OpinionWay felmérése is, mely szerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.

Kedden Macron jelezte, hogy elnöki posztjáról nem fog lemondani, bármi legyen is az eredménye a nemzetgyűlési választásnak. A Le Figaro Magazine honlapján kedden megjelent interjúban a köztársasági elnök elutasította azt a feltételezést, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme esetén neki le kellene mondania, mondván, az alkotmányt és annak szellemiségét nem Le Pen pártja írja.

A francia államfő június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, július 7-re pedig a másodikat. A jelöltállítás június 16-án délután 6 órakor zárul.

Nem először oszlatja fel az elnök a nemzetgyűlést Franciaországban

Az 1958 óta érvényben lévő ötödik köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést, és írt ki előrehozott választást. 

ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök politikai társbérlete, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

Ha a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök. A Macron által kinevezett Gabriel Attal miniszterelnök kormányának jelenleg sincs többsége a nemzetgyűlésben, ahogy elődje, a 2022-ben kinevezett, januárban lemondott Elisabeth Borne is kisebbségi kormányt volt kénytelen irányítani.