Olajat öntött a tűzre az ukrán jegybank – nagyot zuhant az ország devizatartaléka

Veszik az eurót, dollárt, mint a cukrot Ukrajnában, és az ukrán jegybank ahelyett, hogy szorítana a gyeplőn, a lovak közé dobja. Olyannyira megkönnyítették ugyanis a devizavásárlást az országban, hogy ezzel a háború kitörése utáni legnagyobb dollár-, illetve euróvásárlási lázat váltották ki. 

A következmény: egy hónap alatt mintegy 10 százalékkal, három és fél milliárd dollárral apadt az ország amúgy is megcsappant devizatartaléka. A médiában megszólaló szakemberek döntő többsége értetlenül áll a jelenség előtt, csak találgatják az NBU, az ukrán jegybank szokatlan reagálásának a magyarázatát. 

Csak találgatják az ukrán jegybank lépésének okait

Bohdan Danyilisin akadémikus, az NBU igazgatótanácsának volt elnöke a Dzerkalo Tizsnya portálon elemezte a helyzetet, negatívan értékelve a nemzeti bank lépését.

Az akadémikus cikkében rámutatott az ukrán helyzet sajátosságaira. Az orosz támadás kezdete óta az ukrán bankoknál hatalmas mennyiségű, mintegy húszmilliárd dollárnyi likvid tőke halmozódott fel, amelyet a vállalkozók a katonai helyzet miatt nem vettek fel beruházási kölcsönökként. Ez kiváltképpen a kormányhatalomhoz kevésbé kötődő, pénzszűkében lévő közép- és kisvállalkozásokat jellemezte.

Azaz Ukrajna úszik a pénzben, amely megfelelő működési lehetőségek, beruházási akarat hiányában a bankok számláin hever. A bankok a beruházásihitel-piac pangása miatt a keményvalutákkal kapcsolatos ügyletekre összpontosítanak, hogy keressenek valamennyit, fenntartsák magukat. A központi bank lazítása így aztán kapóra jött nekik, felturbózta devizaműveleteiket. 

Eközben a gazdaság teljesítménye 2024-ben még mindig jóval az utolsó békeév, 2021 makroszámai alatt marad. A háború nyomán bekövetkezett – hivatalos adatok szerint 29 százalékos – GDP-csökkenést még hosszú évekig nem tudják ledolgozni, azaz a 2021-es szintet elérni. Ugyanakkor jók a 2024 első negyedévi eredmények, a GDP 6,5 százalékkal nőtt – ukrán hivatalos adatok szerint.

Legalább két elméletet lehet felállítani a lakosság és a kisvállalkozások euró- és dollárvásárlási lázának a magyarázatára, egy gazdaságit és egy politikait. 

A kisemberek a megtakarításaikért aggódnak

Ami a gazdasági okot illeti, elég az ukrán valuta árfolyamgörbéjére tekinteni, hogy megértsük, ebben a helyzetben a kisembereket aggasztja, hogy a nemzeti valutában tartott tartalékaik, megtakarításaik egyszerűen elolvadhatnak. Az ukrán hrivnya hosszabb távon is jelentős tempóban értékelődik le.

Idén május végétől június végéig az NBU adatai szerint a hrivnya csaknem 10 százalékot veszített értékéből az euróhoz és a dollárhoz mérten. Az első nagy leértékelési hullám 2022. július második felében következett be, amikor egy euró hrivnyában kifejezett ára 29,27-ról három napon belül 36,56 hrivnyára szökött fel. Idén június végén az euró kurzusa már megközelítette a 44 hrivnyát. Az orosz támadás napján, azaz 2022. február 24-én az euró árfolyama még 33,17 hrivnya volt. 

Utána először erősödött az ukrán deviza, ami 2022 júliusában egy nagy leértékelődéssel ért véget. Azóta a hrivnya többé-kevésbé folyamatosan gyengül az euróval és a dollárral szemben is. A hrivnya forintárfolyama is követte nagyjából a két nagy nyugati fizetőeszközét. Jelenleg egy hrivnya 9,14 forintot ér.

A romló katonai helyzet is a kemény valuták felé tereli a népet

A hrivnyától való szabadulás politikai oka nagy valószínűséggel a romló katonai helyzet. Folytatódik az oroszok ukrán alakulatokat felőrlő, lassú előrenyomulása, amelyet az ukrán drónok és az újra beérkező nyugati fegyverzet (ATACMS ballisztikus rakéták) alkalmazása – néhány látványos siker dacára – sem tudott megtörni. 

Moszkva rakétái nagyrészt szétzúzták az ukrán hőerőműveket, és károkat okoztak a vízerőművekben is. Emiatt az energiahelyzet egyre romlik. Rendszeresek az országos áramszünetek. Az energiarendszert ért pusztítás következményeinek felszámolása éveket vehet igénybe. A tavalyi tél nagyon nehéz volt a lakosság számára, az idei tél pedig még nehezebbnek ígérkezik.

Vélhetően a politikai vezetés tudatában van a romló közhangulatnak és emiatt járult hozzá – akár ösztönözhette is – a jegybank lépéséhez, hogy a közhangulatot ne rontsák tovább. 

Ezt a célt segítette egyébként Zelenszkij sikeres amerikai útja is, amelynek köszönhetően Washington megadta Kijevnek a kért támogatás nagy részét, 61 milliárd dollárt, amelynek egy része közvetlenül áramolhat az ukrán gazdaságba, támogatva az ország vezetését is.

Államosíthatják a renitensek értékpapírjait

Noha a gazdaságot érinti, politikai színezete van az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBOU) döntésének is, amellyel államosítja a tanács által szankcionált ukrán állampolgárok tulajdonában lévő vállalatok értékpapírjait. Az erről szóló törvényen már dolgoznak a parlamentben. 

Amint a Moszkvában és Kijevben is betiltott Strana.ua ellenzéki portál megjegyzi, az RNBOU minden tagját gyakorlatilag az elnök nevezi ki. A szankciók minden vállalkozást fenyegetnek, amely nem kötődik az államhatalomhoz vagy külföldi transznacionális vállalatokhoz. Az eredmény: a vállalkozókedv további visszaszorítása.

Ráadásul fennmaradtak az Ukrajna szempontjából kedvezőtlen külső bizonytalansági tényezők. Mindenekelőtt Donald Trump elnöki esélyeinek növekedése, az EU-n belül a most is tartó erőviszony-átrendeződés, valamint Moszkva szövetségeseinek – elsősorban Kínának – a kiállása az oroszországi politika mellett és Putyin távol-keleti (Észak-Korea, Vietnám) útjai. 

A két hadviselő fél közötti megbékélés ügye stagnál, Zelenszkij elnöknek nem sikerült a svájci Ukrajna-támogató nemzetközi találkozón maga mögé állítania a globális Délt. Putyin ukrán területek elcsatolását mint kiindulási alapot tartalmazó tárgyalási javaslatát viszont mind az ukránok, mind a Nyugat lesöpörték az asztalról.