Az amerikai hírszerzésen keresztül fülelték le az oroszok Ukrajna agyafúrt mestertervét

Kudarcot vallottak Ukrajna agyafúrt tervei, hogy az Oroszországgal fennálló a háborús szembenállását Szíriára is kiterjessze - írják moszkvai források, amelyek arra is utalnak rá, hogy az orosz hatóságoknak minderről az amerikai hírszerzés titkos dokumentumaihoz hozzáférő embereik jelenthettek. 

Közös cél az orosz katonai erő szétforgácsolása

Washington nem kommentálta a hírt, mint ahogyan azokat, a Kremlhez közelálló körökből kipottyantott információ-morzsákat sem, hogy a damaszkuszi rezsimmel nem boldoguló, de Kelet-Szíriában fizikailag is jelen lévő amerikai csapatok újból fellobbantanák a 2011-ben kezdődött polgárháború tüzét, amelyet a damaszkuszi vezetés az oroszországi katonai kontingenssel karöltve – vélhetően ideiglenesen – elfojtott. 

Valószínű, de dokumentumokkal nem bizonyítható, hogy Washington egyeztetett Kijevvel. Közös a cél: az orosz katonai erő megosztása, szétforgácsolása és Moszkva gazdasági hátországának a meggyengítése. Sokat elmond a helyzetről, hogy az Economist Intelligence Unit (hátterek, statisztikák, felmérések) szerint Damaszkusz a legélhetetlenebb a világ valamennyi fővárosa közül. 

Ami Ukrajna szerepét illeti, a kijevi katonai hírszerzés (GUR) operatív csoportjai dróntámadásokat terveztek a Szíriában működő orosz érdekeltségű olajkitermelő- és feldolgozó létesítmények ellen. Ebben számítottak egyes kurd felkelő csoportok támogatására is. 

A hírt a Pjatij Kanal nevű, a Kreml egyik kiszivárogtató médiumaként ismert orosz tv-csatorna osztotta meg a nyilvánossággal.  

A szíriai légibázison még mindig ott vannak az orosz vadászbombázók és helikopterek

A jól értesült források szerint egyébként a szíriai Aszad-kormány továbbra orosz katonai segítségben részesül, a hmeimimi légibázison jelenleg főleg vadászbombázók és helikopterek állomásoznak.

Úgy hírlik, hogy a szárazföldi csapatok nagy részét hazavezényelték Oroszországba, hogy az ukrajnai fronton vessék be őket. Damaszkuszi források szerint eltűntek az oroszországi katonai magánvállalatok (CsVK) zsoldosai is. Korábban a Wagner-, és a Redut-csoportot – az előbbi 2023 szeptemberében állítólag kivonult – kiegészítették a Ruszics nevű oroszországi diverziós-rohamosztagos-felderítő (DSRG) neonáci fegyveres csoport tagjaival. 

Mellettük harcoltak a CSzN (Centr Szpecialnogo Naznacsenyija), az oroszországi külső felderítéshez beosztott speciális diverzáns-felderítő-csapásmérő egység tagjai is, akiknek az utóbbi időben ugyancsak nyomuk veszett.

Oroszország hivatalosan 2017 decemberében fejezte be a 2015. szeptember végén elindított Szíria-küldetést, amit az ukrajnai támadáshoz hasonlóan ugyancsak „különleges katonai műveletként” emlegettek. Azóta a Kreml egészében véve nem adott közre érdemleges információt az ott-tartózkodó oroszországi kontingensről.

Bevetették az orosz űrhadsereget is

Annyi viszont idén tavasszal kiszivárgott, hogy az orosz űr-légierő (VKSz) gépei idén nagy erejű légicsapást mértek a „terroristák” Dir ez-Zor tartománybeli bázisára, Et-Tanf térségére. Erről 2024. március végén a Szíriában állomásozó orosz erők főparancsnok-helyettese, Jurij Popov vezérőrnagy briefingen tájékoztatta a sajtót.

Orosz katonai-politikai elemzők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok pozíciói a tágabban vett térségben meggyengültek (Afganisztán, Irak, Szíria, Jemen, Szaúd-Arábia), és ezt a folyamatot akarják most a Pentagonban katonai eszközök bevetésével ellensúlyozni. 

A tervek szerint Jemen déli részétől Izraelen, a Gázai-övezeten, Libanonon, Iránon át egészen Ukrajnáig a Nyugat hatalmas keleti (első sorban oroszországi) erőket kötne le. A várakozások szerint Kína nem maradna tétlen, hiszen igen komoly gazdasági érdekei fűződnek a térséghez. India álláspontja azonban, amely hasonlóképpen – sőt még vendégmunkásaival is - érdekelt, nem világos. Földünk legnépesebb országának a kelet és a nyugat között tétován útkereső, kompország-jellegű imbolygása egyelőre nem teszi lehetővé, hogy Új-Delhit bármelyik csoporthoz csatlakoztassák.

Jemenben az Anszar Allah lázadó csoportban harcoló a huszik - akik nevüket Abdul-Malik al-Huszi nevű, vezetőjükről kapták - idén tavasszal közölték, hogy együttműködnek és egyeztetnek Oroszországgal, Kínával, illetve a BRICS-csoporttal, hogy a Nyugat-dominálta egypólusú világrendnek véget vessenek, írta az X közösségi portálon Ali al-Kahum, az Anszar Allah egyik vezetője. 

Az Egyesült Államok vezetésével szerveződött nyugati koalíció közben Prosperity Guardian néven a haditengerészetre alapozott műveletet indított a térségben, a Bab el-Mandeb- (a Könnyek Kapuja) szoros, azaz a Vörös-tenger déli bejárata környékén megszaporodott Anszar Allah támadások megtorlására. 

Szíria visszatért az Arab Ligába

A huszik a Vörös-tengeren északnyugatnak, vagyis jobbára Európa felé tartó polgári teherszállító hajókat támadták, emellett ballisztikus- és cirkáló rakétáikat Izrael irányába fordították, amelyeket a nyugati hadihajók, vagy a szaúdi-arábiai lég- és rakétavédelem semmisített meg.

Közben Szíria, amely jelenleg az ország területének kevesebb mint kétharmadát ellenőrzi, visszatért az arab államok közösségébe, és ugyan viharos fejlemények közepette, ám ismét részt vehet az Arab Liga ülésein is. A Reuters jelentése szerint az arab ország tagságát még 2011-ben, a polgárháború kezdetén függesztették fel, és tavaly május elején vették vissza az Arab Ligába. 

Aztán ebben az arab államokat összefogó szervezetben összecsaptak a Nyugathoz húzó és a Kelettel, Moszkvával, Pekinggel, a BRICS-sel rokonszenvező erők. 

Két feltételt szabtak Szíriának: 

• gátolja meg a menekültek kiáramlását a szomszédos arab országokba és
• számolja fel a drogcsempész bandákat.

Washington hangoztatta „jelentős fenntartásait” Szíria felvétele kapcsán, Moszkva pedig üdvözölte a döntést. Damaszkusz tavaly novemberig kapott haladékot a feltételek teljesítésére. Idén májusban az Arab Liga bahreini csúcsértekezletén a részvevők figyelmét a Gázai-övezet kötötte le, de mint az NPA szíriai hírügynökség fogalmazott: Szíria (Aszad elnök) csendben részt vett a bahreini csúcstalálkozón.