Kijev rabkatonaprogramja sem segít a hadseregen
Ukrajnában egy új törvénynek köszönhetően több ezer elítélt bűnöző vált jogosulttá a vártnál korábbi szabadulásra, ha cserébe bevonulnak a hadseregbe, és részt vesznek az Oroszország elleni küzdelemben, amivel Kijev a fogyatkozó haderejét pótolná.
Az ukrán kormány sokáig vonakodott a foglyok toborzásától – miközben ezt a gyakorlatot Moszkva a háború 2022-es kirobbanása óta folytatja –, ám Denys Maliuska igazságügyi miniszter csütörtökön elárulta, hogy május óta több ezer elítélt bűnözőt vetettek be a fronton.
A program nagyban különbözik az orosztól, és sokkal magasabb követelményeket tartalmaz. De nekünk is be kellett ismernünk, hogy a börtöneinkben sok jó ember van, és a bűnözők között is rengeteg a hazafi
– mondta a Financial Timesnak adott interjújában, hozzátéve, hogy a kezdeményezés keretében a több mint ötezer kérelmező közül mintegy háromezer foglyot engedtek szabadon, míg 368-at egészségügyi okokból elutasítottak.
Maliuska abban bízik, hogy az új törvény segítene Kijevnek kipótolni a gyalogsági csapatoknál mutatkozó kritikus hiányt, amit az elmúlt hónapokban folyó kétségbeesett harcok okoztak a frontvonalon.
Az ukrán rendszer elvileg előnyösebb az elítéltek számára, mint az orosz: a besorozott rabkatonákat először nyílt büntetőtelepekre szállítják, hogy a kiképzésüket kényelmesebb helyen töltsék, mint a zsúfolt börtönökben. A várhatóan nyár végén bevetendő elítéltek ráadásul viszonylag magas fizetést kapnak, amelyből eltarthatják a családjukat.
Már a bűnözőkre is szükség van
A rabkatonaprogram a legutóbbi intézkedés, amelyet Kijev a csapatainak a feltöltésére hozott meg, ugyanis a hadseregnek több százezer ember mozgósítására lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudja védeni a több száz kilométeres frontvonalat – az ellentámadásokról és offenzívákról nem is beszélve.
Emellett Volodimir Zelenszkij elnök nemrég 27-ről 25-re csökkentette a sorozási korhatárt, növelte a katonák fizetését és a hazautazási szabadságokat, a toborzóirodák pedig folyamatosan új kampányokkal próbálják becsalogatni a fiatalokat.
A pozitív marketing mellett a sorozás elől bujkálókra is nagyobb nyomást helyeztek: a külföldre menekülők például már semmiféle diplomáciai támogatásra nem számíthatnak.
Az ostor és mézesmadzag taktika azonban eddig kudarcot vallott, mivel az ukrán lakosság láthatóan belefáradt a háborúba, és egyre kevesebb az olyan fiatal férfi, aki hazaszeretetből csatlakozna a fegyveres erőkhöz.
Ezen pedig az sem segít, hogy a toborzótisztek gyakran botrányos módon, az utcáról rángatják be az embereket, és erőszakkal sorozzák be őket a seregbe.
Kijevben szigorúan őrzött titok a valódi áldozati számok, de Zelenszkij szerint az elmúlt 28 hónapban legalább 31 ezren haltak meg szolgálat közben, a kormány hivatalos adatai alapján pedig az elesett és megsebesült katonák száma meghaladja a 100 ezret.
Ezzel szemben az orosz oldalon nyugati tisztviselők becslései szerint a háború kezdete óta több mint 350 ezer katona halt meg vagy sebesült meg a háborúban. A frontvonalon uralkodó állapotok alapján lehetséges, hogy valójában az ukrán adatok is ennek közelében járnak.
Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége lesz utánpótlásra, ám a rabkatonák ehhez nem lesznek elegen: a kormány szerint az orosz csapatok megállítására több mint 400 ezer főre lenne szükség.
Búcsút mondhatnak a kegyelemnek az orosz rabkatonákAz eredeti alkuval jobban jártak, mint a rendes besorozottak. Mostantól azonban az orosz raboknak a háború végéig kell harcolniuk, és szabadon bocsátásuk utána sem garantált. |
Ajánlott videók
Befektetők, figyelem! Még az internet is beleremeghet az amerikai elnökválasztásba – nagy volatilitás várható
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.