Kijev rabkatonaprogramja sem segít a hadseregen
Ukrajnában egy új törvénynek köszönhetően több ezer elítélt bűnöző vált jogosulttá a vártnál korábbi szabadulásra, ha cserébe bevonulnak a hadseregbe, és részt vesznek az Oroszország elleni küzdelemben, amivel Kijev a fogyatkozó haderejét pótolná.
Az ukrán kormány sokáig vonakodott a foglyok toborzásától – miközben ezt a gyakorlatot Moszkva a háború 2022-es kirobbanása óta folytatja –, ám Denys Maliuska igazságügyi miniszter csütörtökön elárulta, hogy május óta több ezer elítélt bűnözőt vetettek be a fronton.
A program nagyban különbözik az orosztól, és sokkal magasabb követelményeket tartalmaz. De nekünk is be kellett ismernünk, hogy a börtöneinkben sok jó ember van, és a bűnözők között is rengeteg a hazafi
– mondta a Financial Timesnak adott interjújában, hozzátéve, hogy a kezdeményezés keretében a több mint ötezer kérelmező közül mintegy háromezer foglyot engedtek szabadon, míg 368-at egészségügyi okokból elutasítottak.
Maliuska abban bízik, hogy az új törvény segítene Kijevnek kipótolni a gyalogsági csapatoknál mutatkozó kritikus hiányt, amit az elmúlt hónapokban folyó kétségbeesett harcok okoztak a frontvonalon.
Az ukrán rendszer elvileg előnyösebb az elítéltek számára, mint az orosz: a besorozott rabkatonákat először nyílt büntetőtelepekre szállítják, hogy a kiképzésüket kényelmesebb helyen töltsék, mint a zsúfolt börtönökben. A várhatóan nyár végén bevetendő elítéltek ráadásul viszonylag magas fizetést kapnak, amelyből eltarthatják a családjukat.
Már a bűnözőkre is szükség van
A rabkatonaprogram a legutóbbi intézkedés, amelyet Kijev a csapatainak a feltöltésére hozott meg, ugyanis a hadseregnek több százezer ember mozgósítására lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudja védeni a több száz kilométeres frontvonalat – az ellentámadásokról és offenzívákról nem is beszélve.
Emellett Volodimir Zelenszkij elnök nemrég 27-ről 25-re csökkentette a sorozási korhatárt, növelte a katonák fizetését és a hazautazási szabadságokat, a toborzóirodák pedig folyamatosan új kampányokkal próbálják becsalogatni a fiatalokat.
A pozitív marketing mellett a sorozás elől bujkálókra is nagyobb nyomást helyeztek: a külföldre menekülők például már semmiféle diplomáciai támogatásra nem számíthatnak.
Az ostor és mézesmadzag taktika azonban eddig kudarcot vallott, mivel az ukrán lakosság láthatóan belefáradt a háborúba, és egyre kevesebb az olyan fiatal férfi, aki hazaszeretetből csatlakozna a fegyveres erőkhöz.
Ezen pedig az sem segít, hogy a toborzótisztek gyakran botrányos módon, az utcáról rángatják be az embereket, és erőszakkal sorozzák be őket a seregbe.
Kijevben szigorúan őrzött titok a valódi áldozati számok, de Zelenszkij szerint az elmúlt 28 hónapban legalább 31 ezren haltak meg szolgálat közben, a kormány hivatalos adatai alapján pedig az elesett és megsebesült katonák száma meghaladja a 100 ezret.
Ezzel szemben az orosz oldalon nyugati tisztviselők becslései szerint a háború kezdete óta több mint 350 ezer katona halt meg vagy sebesült meg a háborúban. A frontvonalon uralkodó állapotok alapján lehetséges, hogy valójában az ukrán adatok is ennek közelében járnak.
Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége lesz utánpótlásra, ám a rabkatonák ehhez nem lesznek elegen: a kormány szerint az orosz csapatok megállítására több mint 400 ezer főre lenne szükség.
Búcsút mondhatnak a kegyelemnek az orosz rabkatonákAz eredeti alkuval jobban jártak, mint a rendes besorozottak. Mostantól azonban az orosz raboknak a háború végéig kell harcolniuk, és szabadon bocsátásuk utána sem garantált. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.