Emmanuel Macron mindenkit átvert
Emmanuel Macron francia francia elnök kedden határozottan cáfolta, hogy a baloldalnak adna lehetőséget kormányalakításra, hiába szerezték meg ők a nyári előrehozott választáson a legtöbb mandátumot, és hozták ismét játékba visszalépéseikkel Macron pártszövetségét. A baloldal bosszúból a radikális jobbal szövetkezve fúrná meg Macron nyugdíjreformját.
A szavazás óta adott első televíziós interjújában Macron gyorsan lecsapott az Új Népfront (NFP) szövetség miniszterelnök-jelöltjére – akit csak percekkel az interjú kezdete előtt neveztek meg –, és kétségbe vonta, hogy a baloldalnak „egyáltalán volt-e többsége” a választáson. Macron meglehetősen faramuci logikával közölte, hogy a törvényhozásnak
azt kell tennie, amit minden európai demokrácia tesz – bár nem a mi hagyományainkhoz tartozik … hogy képesek legyünk kompromisszumokat kötni.
Az elnök megjegyzései – teljesen érthetően –- felbőszítették a politikai ellenfeleivé vált pártokat, akik a választás második fordulójában még a szövetségesei voltak. Marine Tondelier, a zöldek vezetője pedig azt állította, hogy Macron „teljesen elszakadt a valóságtól”. Olivier Faure szocialista vezető „bűnös elterelésnek” nevezte az elnök interjúját.
Miután napokig folyt a vita arról, hogy kit indítsanak miniszterelnök-jelöltként, az NFP kedden az utolsó pillanatban áttörést ért el, még mielőtt Macron a nemzethez szólt volna, és egy kevéssé ismert párizsi városi tisztviselőt, Lucie Castets-t támogatta. Macron viszont megkérdőjelezte, hogy Castets képes lenne-e többségi támogatást szerezni a parlamentben. „Nem egy politikai párt által adott névről van szó – mondta Macron a France 2 csatornán adott interjúban –, hanem arról, hogy többséget lehet kell kialakítani a nemzetgyűlésben, hogy a francia kormány képes legyen reformokat elfogadni, költségvetést elfogadni és Franciaországot előre vinni.”
- A hagyományok szerint a francia elnök abból a pártból vagy pártszövetségből választja ki a miniszterelnököt, amelyik a nemzetgyűlésben a törvényhozók többségével rendelkezik.
- Mivel azonban a legutóbbi szavazáson egyetlen párt vagy szövetség sem szerzett többséget, a francia politika zűrzavaros helyzetbe került.
- A baloldal és Macron liberálisai pedig azon vitatkoznak, hogy ki kormányozza az országot.
Macron hozzátette, hogy augusztus közepéig nem tervezi a miniszterelnök kinevezését, hogy a július 26. és augusztus 11. közötti olimpiai játékok idejére stabilitást biztosítson. Az országot ügyvezető kormány vezeti azóta, hogy a francia elnök elfogadta Gabriel Attal akkori miniszterelnök lemondását, majd felkérte az ügyvezető kormány vezetésére. Ugyanakkor Macron döntése, hogy elhalasztja az új kormány kinevezését, tovább dühítette baloldali riválisait.
Emmanuel Macron augusztus közepéig mindent elzár, hogy ne kelljen beismernie: mi nyertünk
– írta Sandrine Rousseau baloldali parlamenti képviselő az X-en.
Macronnak nyilván nagyon fájt, hogy a szélsőbaloldal – összefogva a választásokat egyébként pártszinten megnyerő Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléssel – törvényjavaslatot terjesztett elő legfontosabb gazdaságpolitikai tette, a francia nyugdíjreform visszavonására. Az elnök árulásnak érezhette a szélsőbal fordulatát, viszont politikai szempontból tettük teljesen logikus: mindkét politikai csoport választási programjában szerepelt az egyébként Macron által önkényesen, elnöki hatalmával élve-visszaélve bevezetett nyugdíjreform. Franciaország magas államadóssággal küzd, ami miatt az S&P idén májusban leminősítette az országot. Egy másik hitelminősítő, a Moody’s figyelmeztetett, hogy leminősítheti Franciaországot, ha a nyugdíjreformot visszavonják. A Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 142 képviselővel rendelkeznek a parlamentben, a szélsőbaloldalt is magában foglaló baloldali szövetségnek pedig 188 képviselője van – kényelmes többség ez a nemzetgyűlésben.
Macron nem sajnálja a káoszt, amit okozott
Az Eiffel-toronyra néző stúdióban adott interjúban Macron közölte: nem bánta meg, hogy előrehozott választást írt ki, miután pártja vereséget szenvedett a júniusi európai választáson.
Tudatosan hoztam meg ezt a döntést, mert a nemzetgyűlés már nem hasonlított a francia társadalomra… és mert mindenki azt mondta, hogy ősszel bizalmatlansági szavazás lesz a költségvetés során
– mondta.
Ami a jövőt illeti, Macron nem mondta el, hogy milyen koalícióra gondolt, de a bevándorlást és a biztonságot – a konzervatívok két központi kérdését – kiemelte, mint amelyekkel foglalkozni kell. Az ilyen megjegyzések valószínűleg újraindítják azokat a találgatásokat, hogy Macron liberálisai szövetségre törekszenek a konzervatívokkal Franciaország kormányzása érdekében.
Az első lépés ebbe az irányba az volt, amikor a múlt héten kulcsfontosságú csatát nyert, pártközi kompromisszumot kötött a Köztársasági Jobboldal politikai csoporttal, hogy a centrista Yael Braun-Pivet-t újraválasszák a nemzetgyűlés elnökévé.
A francia elnök látható derűlátással és optimizmussal az olimpiai játékokat „metaforának” nevezte a Franciaország előtt álló politikai kihívások és a pártok közötti együttműködés szükségességére utalva.
Mondhattam volna, hogy lehetetlen olimpiát rendezni egy szocialista polgármesterrel, egy konzervatív párizsi helyhatósági vezetővel, valamint egy centrista elnökkel, de megcsináltuk
– mondta Macron.
A párizsiaknak már most tele van a hócipőjük az olimpiai közlekedési káosszalA város lakói már most aranyérmet kaphatnának túlélésből. Az olimpia totális káoszt okozott a francia főváros közlekedésében. Párizs hatalmas bulvárjai, fenséges műemlékei és zsúfolt kávézói a héten egy csúnya kiegészítést kaptak: több mint 44 ezer ronda fémkorlát akadályozza a Louvre-tól az Ile-Saint-Louis-ig a közlekedést. Az ideiglenes akadályokat a pénteken hivatalosan is kezdődő párizsi olimpia előtti masszív biztonsági előkészületek részeként állították fel. A biztonsági intézkedések persze érthetők, a hatóságok terrortámadásoktól tartanak. Viszont a lakosság kiakadása is teljesen érthető. Több nagy metróállomást és forgalmas utakat zártak le a hatóságok. A korlátozások a pénteki megnyitóünnepség előtt lesznek a legszigorúbbak. A nyitány az első hajóparádé lesz a Szajnán XV. Lajos lányának három évszázaddal ezelőtti esküvője óta. Több mint 300 ezer ember vesz részt a várhatóan lenyűgöző látványosságon, amely egyben biztonsági rémálom lesz. Az ünnepség előtt a Szajna két partját összekötő hidak többségét lezárták. A belvárosba való bejutás a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik. A Szajna mellett lezártak egy hatalmas területet, itt helyezkedik el például a a Louvre, a Notre-Dame és az Eiffel-torony. A területre csak egy speciális QR-kód felmutatásával lehet bejutni, amelyet a lakosok, az ott dolgozók vagy azok kaptak, akik már jó előre helyet foglaltak a múzeumokban és az éttermekben. A belügyminisztérium közölte, hogy több mint 200 ezer „Pass Jeux” kód iránti kérelmet kapott a honlapján keresztül. Párizsban hemzsegnek a biztonsági tisztviselők. Az olimpia ideje alatt naponta 30 ezer rendőr és csendőr vigyáz a biztonságra. A megnyitó ünnepség napján 45 ezren dolgoznak majd Párizs utcáin, 10 ezer katonával együtt. A francia kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a helyieket előre tájékoztassa a lezárásokról, a párizsiak – akik valószínűleg aranyérmesek lennének, ha a panaszkodás olimpiai sportág lenne – dühösek, hogy a mindennapi ingázásuk felborult. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.