Indokoltan drága a tihanyi cukrászda, beolvad a Volán a MÁV-ba – heti összefoglaló

Több mint négyezer forintba kerül a tihanyi Apátsági Rege Cukrászdában egy töltött bundáskenyér, 2390 forintba egy limonádé, és 3690 a jeges kávé ára. Egy vélhetően ötfős reggeliző asztaltársaság több mint 48 ezer forintos számlája kapcsán valóságos népharag zúdult a cukrászdára. Megkérdeztük a szakmát. „Ezért az árért a Wörthi-tó partján senki egy szót sem szólna”  –  válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.  Csak a számla kering, de olyan vélemény nem, miszerint az étellel, az itallal vagy a kiszolgálással elégedetlen lett volna a számláját közzétevő vendég. Ez az ipartestületi elnök szerint nagyon fontos szál, hiszen minden más tudható, legfőképp az, hogy

A szakember leszögezte, senkit nem csaptak be, az árakat online nem kötelező, de a bejáratnál jól látható helyen és az étlapon is egyértelműen fel kell tüntetni. Ez pedig megtörtént.

Átalakul a tömegközlekedés: megszűnik az önálló Volánbusz – Magyarország elbúcsúzik a legendás névtől

Hivatalosan is elrendelték a két állami tulajdonú személyszállító nagyvállalat, a MÁV-Start Zrt. és a Volánbusz Zrt. egyesülését – írja a Magyarbusz.info. Annyiban ez nem meglepetés, hogy az elmúlt hónapokban erről az összeolvadásról már sok szó esett. Úgy tudni, az új koncepció jogi és adminisztratív folyamatainak 2024 végéig kell lezárulniuk. Az integrációs folyamat eredményeként a két állami szolgáltatóvállalat, tehát a MÁV és a Volán egyetlen társaságként folytatja majd tovább tevékenységét. Enne már a neve is megvan:

Vagyis a fúzióval tehát a Volánbusz teljesen elveszti önállóságát és végképp beleolvad a MÁV személyszállítási üzletágába. −

Mi, volánosok úgy gondoljuk, hogy mivel a társaság gyökerei a vasúttársasághoz (MAVART 1927.)  kötődnek, így közel száz év távlatából, valamint a Volán név 54 éves múltjára való tekintettel megérdemelnénk, hogy a magyarországi közúti közösségi közlekedés múltja ne vesszen feledésbe és a Volán név jelenjen meg az új közlekedési társaság nevében is – kommentálta a jelenlegi legnagyobb volános szakszervezet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet. Már csak azért is, mivel a Volánbusznak harminc százalékkal több dolgozója van, mint a MÁV-nak. Levélben fordulunk Lázár János miniszter úrhoz, hogy gondolják újra döntésüket” – jelentették be.

Kiderült, így él Kovács László, az MSZP exelnöke az idősotthonban

A volt MSZP-s külügyminisztert 2021-ben egy nyugdíjasotthonból kórházba szállították át. A 85 éves nagybeteg Kovács Lászlót azóta egy idősek otthonában ápolják, szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A család igyekszik mindent megtenni gyógyulása érdekében, napi kapcsolatban van vele – nyilatkozta korábban a volt szocialista politikus felesége, Lucza Mónika. A feleség azt is elárulta, hogy Orbán Viktor felhívta telefonon, és felajánlotta segítségét egykori politikai riválisának gyógykezeléséhez.  Kovács László 2014-ben vonult vissza a nagypolitikától, amikor nem indult újra a parlamenti választásokon. 

Magyarország EU-tagsága: a finn külügyminiszter fenyegető jövőt vázolt fel – „Érdemes feltenni a kérdést”

Nagyon úgy tűnik, tovább fokozódik az EU-n belül a Magyarország elleni hangulat. Elina Valtonen, a finn diplomácia vezetője, egyben a liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció Pártjának politikusa arról beszélt a sajtónak, hogy 

A kétoldalú diplomáciában nem helyes, ha Magyarország úgy jelenik meg vagy azt a benyomást kelti, hogy az EU-t képviseli, amikor Orbán Viktor miniszterelnök például Moszkvába és Pekingbe utazik – kezdte gondolatmenetét a finn külügyminiszter az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója után. Majd azzal folytatta, hogy szerinte „Magyarország nézetei nem felelnek meg az EU hivatalos irányvonalának”.

Ennyi lehet a minimálbér 2025-ben, ha a munkaadók elfogadják a szakszervezetek kezdeti javaslatát

Megtartotta első ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol idén nagy horderejű döntések születhetnek. Az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon. Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a minimálbér összegéről. A nagy sietség oka, hogy a munkaadóknak és a szakszervezeteknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről. Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy- vagy többéves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült. Már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne. Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, amelynek a nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne. Ugyanakkor 

 akkor reálértéken veszítenének.