A NATO-nak 35-50 új dandárra lenne szüksége ahhoz, hogy biztosan meg tudja védeni magát egy esetleges orosz támadástól, ennyi egység felállítása pedig igen nagy kihívás – értesült a Reuters katonai forrásból. A neve elhallgatását kérő illetékes csak ennyit árult el egyelőre a titkos tervből.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy egy dandár 3-7 ezer emberből áll,
vagyis minimum 105 ezer, maximum 350 ezer új katonát kell előteremteni.
A számok jól érzékeltetik, milyen megerősítésre van szüksége a NATO-nak. Források szerint csak Németországnak például meg kellene négyszereznie légvédelmi kapacitását.
A szövetség vezetői a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón állapodtak meg a több mint három évtized óta első nagyobb védelmi tervről, és a tisztviselők azóta is azon dolgoznak, hogy ezt konkrét katonai igényekre bontsák le.
Meghatározták a prioritásokat
A legfrissebb terveket az e heti, ünnepi NATO-csúcson terjesztik be a vezetők elé, most emlékeznek meg ugyanis a szervezet megalapításának 75. évfordulójáról.
A szövetség egyik tisztségviselője elmondta a hírügynökségnek, hogy a katonai tervezők „részletesen felmérték, mennyi katonára és milyen felszerelésre van szükség”. „Lég- és rakétavédelem, nagy hatótávolságú fegyverek, logisztika és nagyszabású szárazföldi manőverek végrehajtására alkalmas alakulatok szerepelnek a prioritások között” – fogalmazott.
„A NATO valószínűleg szigorúbb célokat fog kitűzni a szövetségesek számára, mivel olyan erőket fejlesztünk ki, amelyek képesek végrehajtani terveinket, és megfelelni az előttünk álló fenyegetéseknek. Biztosak vagyunk abban, hogy az elrettentésünk erős és az is marad” – tette hozzá.
A német védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni a NATO jövőbeli terveit, mivel azok titkosak. A szóvivő azonban azt is elmondta, hogy
minden szövetségest felszólítottak: hangolják össze a NATO-val a képességigényeket,
és a munka jövőre is folytatódni fog.
Honnan szednek ennyi katonát?
Egyelőre nem világos, honnan szednek a tagállamok elegendő katonát a 35-50 új dandár feltöltésére. Elképzelhető, hogy átirányítják őket más erőktől, vagy próbálnak új katonákat toborozni, esetleg a két módszert együtt vetik be. A toborzás mindenesetre nem lesz egyszerű, mert például a németek egyáltalán nem akarnak katonáskodni.
Az ukrajnai háború tapasztalatai mutatták meg azt is, mennyire fontos a légvédelem a katonai és polgári infrastruktúra biztonságának garantálására. Különösen igaz ez Németország esetében, amely egy esetleges Oroszországgal folytatott fegyveres konfliktusban fontos logisztikai központ és állomáshely lenne.
A hidegháború idején az ország frontállamként 36 Patriot légvédelmi egységgel rendelkezett, de még akkor is a szövetségesek támogatására szorult.
Ma a német haderőnek mindössze kilenc Patriot-egysége van, miután a 2022-es orosz invázió óta hármat Ukrajnának adományozott, de a kormány már megkezdte új légvédelmi rendszerek megrendelését, hogy növelje a készleteket.
A hidegháború lezárása után más tagállamok is leépítették a légvédelmi rendszereket, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezután csak csökkentett rakétafenyegetéssel kell majd szembenézniük például Irán részéről.
Ez a felfogás drasztikusan megváltozott Oroszország ukrajnai inváziójával, ami a NATO-szövetségeseket arra késztette, hogy növeljék lőszerkészleteiket és fejlesszék légvédelmüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.