Módszertant váltott a Közbeszerzési Hatóság – ez áll a háttérben
Megváltozott a közbeszerzési eljárások módszertana: míg az eljárási lépések változatlanok maradtak, ezekről a lépésekről hirdetményt kell közzétennie a hatóságnak – ismertette Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az eljárások lezárultával az eredményről szóló hirdetményt is közzé kell tenni, és ez tekinthető a legfontosabb lépésnek, mert ebben szerepeltetnek minden fontos részletet, és a statisztikák során az új módszertan szerint szerződéskötés részletes hirdetményét veszik alapul.
Kovács László hozzátette, hogy több szerződést is köthetnek. Egy házépítést hozott példának, ahol szerződhetünk generálkivitelezővel vagy ágazatonként a különböző szakemberekkel, a részajánlatok közül is a legjobbak nyerik el a kivitelezési lehetőséget – magyarázta az elnök.
Az Európai Bizottság új rendeletet adott ki, ez indokolta a hatósági módszertan megváltoztatását is, ami azt eredményezte, hogy a különböző részszerződések dokumentációját is közzé kell tenni, részletesebbé válik az adatfeldogozás. Nem csupán az eljárások számát ismerjük meg ezentúl, hanem a szerződések, részszerződések részleteit is.
Rövidebben szólva az eljárásalapú adatszogáltatást a szerződésalapú adatszolgáltatás váltja fel.
Tavalyhoz képest óvatos emelkedés figyelhető meg a szerződések számában és értékében is, újra növekedésnek indult a közbeszerzési piac – ismertette Kovács László.
Kiemelte, hogy alapesetben az építési beruházásokból van a legtöbb és azok képviselik a legnagyobb értéket is, azonban ez tavaly megváltozott, 2024 eső félévében már a szerződések javát, közel felét az árubeszerzések adták, legnagyobb értékben pedig szolgáltatásokat rendeltek meg. Az építési beruházások piacán 1746 helyett 1973 szerződést kötöttek, közel 460 milliárd forintra, ötvenmilliárd forinttal emelkedett azok értéke.
Uniós szinten is jó eredmény a magyar kkv-szektor részvételi és értékaránya – mutatott rá a hatóság elnöke. Az első félévben minden száz közbeszerzési szerződésből 79-et kkv-k nyertek el, és a közbeszerzések értékének közel feléhez kapcsolódott nyertes kkv.
Fontos szerepe van a versenynek is, ennek megvalósulását háromféleképpen méri a hatóság:
- Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések száma uniós eljárásrendben 7,3 százalékkal csökkent idehaza, értékben pedig közel 10 százalékkal. Az egyajánlatos szerződéseket a versenyélénkítés miatt kívánatos visszaszorítani.
- A kormányzati intézkedéseknek látható hatásuk van, azonban továbbra is kívánatos az ilyen típusú szerződések 15 százalék alá csökkenteni a jelenlegi 27,9-ről – bár van olyan tagállam, ahol 40 százalék. Az uniós átlag az egyajánlatosok tekintetében 20 százalék. Mindösszesen három tagállamnak sikerült az arányt 15 százalék alá szorítania.
- Csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma – ami azért kívánatos irány, mert ezek nem nyilvánosak; az első félévben alig száz az ilyen tenderek száma.
- Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos darabszáma 3,3.
Jelentősen szigorodott az ellenőrzés is, 11963 hirdetményre több mint tizenháromezer(!) hiánypótlás jutott az első félévben, ez munkanapra vetítve átlagosan 105 – ismertette Kovács László. Az első félévben az előző év azonos időszakához mérten közel duplázódtak a jogorvoslati eljárások, 412-re. A terven felüli ellenőrzések száma közel 30 százalékkal nőtt. Közzétenni akkor lehet a hirdetményeket, ha a hatóság is rendben találta azokat – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a hiánypótlások magas száma arra utal, hogy
egy hirdetmény esetében átlagosan legalább egyszer kérnek hiánypótlást, ez az ellenőrzések szigorúságát jelzi, az első féléves adatok pedig a verseny erősödését vetítik előre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.