A harapófogó, Scholz és a migránsok – elérkezhet a Wilkommenskultur vége
Nem kaphat itt védelmet, aki bűncselekményt követ el, az erőszakos migránsoknak nincs keresnivalójuk Németországban –
ezek a szavak nem az AfD tömegrendezvényén, vagy éppen egy söröző pultjánál hangzottak el, hanem a Bundestagban mondta Olaf Scholz német kancellár. A 65 éves politikus kommunikációja „szélkakasként” fordult, ugyanis
korábban éveket töltött Németország „nyitott ajtók” politikájának megalkotásával.
Az persze nagy kérdés, hogy mindössze kampányfogásról van-e szó, amivel az AfD vitorlájából igyekszik a kancellár kifogni a szelet, vagy pedig tényleges változás kezdődött el nála.
El kell mozdulni a mélypontról
A hárompárti koalíció népszerűségének mélypontján van, így
Scholz akár „minden mindegy” alapon is megpróbálkozhat támogatottságának újjáépítésével.
A lakosság elsősorban a migránsbűnözés és a menedékkérők számának ismételt meredek emelkedése miatt egyre elégedetlenebb. Ennek megfékezése érdekében a német kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az erőszakos cselekményeket a közösségi médiában dicsérő külföldiek kitoloncolását. Ez egy politikai reakciónak tekinthető arra, hogy egy afgán gyanúsított meggyilkolt egy rendőrtisztet, ami valósággal sokkolta a társadalmat. A támadást követően néhány radikális iszlamista az interneten méltatta a gyilkosságot, ami tovább szította a felháborodást.
Megfigyelők szerint ez egy kétségbeesett, és valószínűleg hiábavaló kísérlet az AfD felemelkedésének ellensúlyozására, miután a múlt havi európai parlamenti választások eredménye félreérthetetlen vészjelzést küldött a német kormánykoalíció számára. Az AfD minden idők legjobb eredményét, míg Scholz szociáldemokratái rekord gyengén szerepeltek.
Németország továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa, az erőszakhullám egy 83 milliós államban indult el, azonban az is tény, hogy a közelmúlt támadásai valóban rávilágítottak a migránsok jelentette veszélyre.
Biztosan bizonytalan
A németországi bűncselekmények száma tavaly 6 százalékkal nőtt 2022-hez képest, és míg Németország lakosságának körülbelül 15 százalékát teszik ki a külföldiek, tavaly
az összes bűncselekmény 41 százalékát követték el bevándorlók.
Még egy érdekes adat: a közelmúltban a késsel elkövetett támadások száma jelentősen megugrott: 2021 és 2023 között mintegy 40 százalékkal nőtt, elérve a 14 ezret.
Valószínűsíthetően a statisztika hatására változott Nancy Fraeser kommunikációja is. A német belügyminiszter korábban az „integrációs felgyorsításáról beszélt, mára egészen határozottan jelentette ki, hogy »az iszlamista agitátorok nem tartoznak Németországhoz«.
De mi lesz a joggal?
Korántsem biztos, hogy a kitoloncolásról szóló törvényjavaslat kiállja az alkotmányosság próbáját, az ugyanis sértheti a szólásszabadságot.
Ugyanakkor egyetlen jogszabály nem fékezi majd meg a gyűlöletbeszédet az interneten, ugyanis az iszlamista agitátorok jó része német állampolgár, nem pedig külföldi. Ráadásul a menedékjogot kapott migránsok védve vannak a kitoloncolástól. Kitoloncolni csak a normál vízummal érkezőket lehet, ha biztonságos országból származnak – Szíria és Afganisztán pedig nem biztonságos a német hatóságok szerint. Németországban jelenleg összesen 230 ezer embert lehetne kiadni. A kormány többségben duldung, azaz „megtűrt” státuszt adott nekik, de ezeknek mindössze 6 százaléka származik Afganisztánból és Szíriából.
Látszik tehát, hogy
a törvény önmagában szinte semmit sem old meg, legfeljebb a választók felé jelezheti a kormány politikájának változását.
Mindössze egy év van a szövetségi választásokig, de már az is nagy eredmény lesz, ha Scholz pozícióban marad addig, a következő voksolás eredményét pedig már most borítékolni lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.