Egyre jobban teljesít a közvélemény-kutatásokban az amerikai demokrata párt elnökjelöltje országos szinten és azokban a felmérésekben is, amely kimondottan a hét csatatér államot vizsgálják, ahol eldől majd a novemberi elnökválasztás eredménye.
Kamala Harris átlagosan két százalékponttal vezet Donald Trumppal szemben a regisztrált szavazók, de csupán egy százalékponttal azok körében, akik azt mondták, hogy valószínűleg el is mennek majd szavazni Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában, Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Wisconsinban – derült ki a Bloomberg és a Morning Consult közös felmérésének eredményéből, amelyet a The Hill ismertetett. Az egy százalékpontos különbség statisztikailag holtversenyt jelent.
Wisconsinban a leginkább reménykeltő a jelenlegi alelnök helyzete, ott nyolc százalékpontos az előnye,
és a hét államból Arizona az egyetlen, ahol mind a ketten együtt, 48-48 százalékon állnak.
Harris két százalékpontos vezetése különösen Észak-Karolinában említésre méltó, ott ugyanis nem nyert demokrata elnökjelölt 2008, Barack Obama óta.
A portál emlékeztetett, hogy a Fox News legfrissebb felmérése is azt mutatta, hogy Harris tör felfelé Arizonában, Georgiában és Nevadában.
A Bloomberg és a Morning Consult közös felméréséből az is kiderült, hogy jó ötlet volt Harris részéről Tim Walz minnesotai kormányzót választani alelnökjelöltnek, a megkérdezettek 30 százaléka emiatt hajlik inkább arra, hogy rájuk szavazzon.
Trump alelnökjelöltje, JD Vance ohiói szenátor az egy hónappal ezelőtti hasonló felmérésben csak a szavazók 23 százalékát győzte meg ugyanerről.
A felmérés 4962 ember megkérdezésével készült.
Az országos felmérésnek ugyan kisebb a jelentősége, mert az elnököt elektorok választják, az eredmények azonban ezen a szinten is biztatóak Harris számára.
A Reuters és az Ipsos legújabb közvélemény-kutatása szerint a szavazók 45 százaléka támogatja a demokrata és 41 százaléka a republikánus jelöltet; itt két százalékpont a hibahatár.
A nők és a latinók körében Harris 13 százalékponttal vezet (49-36 százalék),
és ami még fontosabb, a demokrata jelölt jelentősen növelte az előnyét júliushoz képest, amikor az ebben a körben 9, illetve 6 pont volt csak.
A fehérek és a férfiak inkább Trump felé hajlanak, a támogatottsága azonban nem nőtt egy hónap alatt, a diploma nélküliek körében viszont 14-ről 7 százalékpontra csökkent.
A friss felmérések közül csak a Wall Street Journalnál nincs Harrisnak jelentősebb előnye, a támogatottsága 48 százalék, Trumpé 47 százalék, de a hibahatár 2,5 százalékpont. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy Trump támogatottságát általában alulmérik.
A republikánus stratégák és donorok is egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Trump nem tudja megállítani Harrist. A Financial Times szerint még nem estek pánikba, de egyre jobban tartanak attól, hogy a volt elnök nem képes hatékonyan támadni a jelenlegi alelnököt, és attól is, hogy árt az esélyeinek az összeborulás olyan összeesküvés-elmélet hívőkkel, mint Robert F. Kennedy és alelnök-jelöltje, Tulsi Gabbard.
Veszíteni fog, ha ezen az úton halad tovább. Csak akkor csábíthatja át a szavazókat Harristól, ha stratégiát vált
– mondta a lapnak Eris Levine New York-i ügyvéd, jelentős republikánus donor.
„Minden RFK-szavazóval elveszítünk három republikánust, függetlent és nőt” – vélekedett. „Az egy dolog, hogy a párt egy nagy sátor. De néha leomlik a sátor, ha túl nagy” – figyelmeztetett.
John Feehery republikánus stratéga szerint már nem csupán amiatt aggódnak a párton belül, hogy Trump képtelen fegyelmezetten üzenetet közvetíteni, hanem a kampány hatékonysága és a pénz miatt is, és szerintük a személyes támadások sem segítenek, amelyekkel a volt elnök próbálkozik.
A párt üzleti életben aktív vezető tagjainak egy része aggódik a volt elnök ígérte gazdaságpolitika miatt is.
Art Pope, a 370 bolttal rendelkező Variety Wholesalers elnöke, republikánus donor például egyáltalán nem örül a Trump újabb elnöksége esetén tovább emelkedő vámoknak.
„Egyelőre nem árulom el, kire fogok szavazni, és valószínűleg nem is fogom eldönteni egészen a választás napjáig” – mondta a lapnak.
Bár a költségvetési deficit és az államdósság egyelőre nem téma a kampányban, aggasztó az is, hogy Trump ígéretei megvalósításuk esetén 5800 milliárd dollárral növelnék meg a következő tíz évben az amerikai hiányt – majdnem ötször annyival, mint Harriséi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.