Rég nem látott jelenetek tanúi lehettek a csehországi Valec közelében lakók: oktatók parancsokat kiabálnak, miközben diákok tucatjai puskával a vállukon kúsznak a bozótban, keresve a megfelelő lőállást. Csehország célja ugyanis a toborzás elősegítése, a hadsereg népszerűsítése a fiatalok körében. Az egykori Csehszlovákia nyugati felében krónikus létszámhiánnyal küzdenek a fegyveres erők, s ez már olyan méreteket ölt, hogy a hadsereget képtelenség lenne harckészültségbe helyezni. Ugyanakkor az elmúlt évek történései, a mindössze pár száz kilométerre zajló orosz–ukrán háború ismét fókuszba helyezték az évtizedek során perifériára sodródott hadsereget.
A társdalom határozott választ adott a cseh fegyveres erők kampányára:
mindössze nyolcvan diák jelentkezett, hogy megismerje a hadsereg, a katonák életét, és részt vegyen egy négyhetes kiképzési programban.
Karel Rehka tábornok szerint a mostani rendszer egyszerűen fenntarthatatlan.
Ha nem teszünk semmit a katonaság emberi erőforrásainak pótlására, akkor nem tudjuk megőrizni Csehország békéjét, és elriasztani a potenciális ellenségeket.
Az is tény, hogy 2021-ben a cseh hadsereg toborzási céljának 56 százaléka valósult meg, míg 2022-ben ugyanez a szám 85 százalékra emelkedett. A problémák hasonlók az egész régióban:
Rehka végül hozzátette: ha nincs ember, akkor minden fejlesztés, katonai beszerzés hiábavaló, „kidobott pénz”.
A NATO-nak újabb 35-50 dandárra lesz szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósítsa terveit, és képes legyen tagállamait megvédeni. Összességében az egész NATO érintett, de a kelet-európai országok a szövetségi rendszeren belül is a legkiélezettebb helyzetben vannak – már régóta figyelmeztetne a Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette veszélyekre.
A térség ellen irányuló orosz agressziót nem lehet kizárni
– hangsúlyozta Tomas Kopecny volt cseh védelmiminiszter-helyettes. „Ha Oroszország támad, a saját védelmi képességeinkre is nagy szükség lesz” – tette hozzá.
A kormányok persze próbálják vonzónak beállítani a katonai pályát. Digitális marketingkampányok segítségével akarják „eladni” a hadsereget, megemelték a besorozási bónuszokat, és azt is fontolóra vették Csehországban, hogy csökkentsék az újoncokra vonatkozó egészségügyi követelményeket. Ugyanakkor
az alacsony munkanélküliségi ráta a besorozás ellen dolgozik,
ugyanis szinte mindenki könnyen talál magának munkát a régióban, arról nem is beszélve, hogy a sereg a legtöbbször gyengébben fizet a versenyszféránál.
Kelet-Európa legnagyobb országa 300 ezer fős hadsereg felállítását tűzte ki célul, a szakértők azonban megkérdőjelezik ennek realitását. Emellett a GDP 5 százalékát költenék védelmi célokra. Toborzási kampányt is indítottak, a „Holidays with the Army” 28 napon keresztül a 18–35 év közötti fiataloknak nyújt alapvető katonai kiképzést. A siker egyelőre várat magára: nőtt ugyan az újoncok száma, de
tavaly rekordot ért el a leszerelések száma is.
A hadsereg felső vezetői is különbözően látják a helyzetet: Dymanowski szerint természetes folyamatról van szó,
Bogdan Sowa ezredes, a lengyel vezérkar Toborzási Igazgatóságának vezetője szerint sajnálatos, hogy sokan néhány év szolgálat után elhagyják a sereget. „Vonzó ajánlatok kellenek nekik, elsősorban pénzre gondolok” – hangsúlyozta.
A védelmi tárca adatai magukért beszélnek: a tiszti álláshelyek 43 százaléka betöltetlen, míg az egyéb hivatásos státuszok negyede üres. Ennek elgondolkodtató eredményei is vannak: míg az országban összesen négy Patriot védelmi rendszer van, mindössze kettő üzemképes, és
a kormány hiába vásárolt F-16-os vadászrepülőket, nincs elég képzett pilóta az üzemeltetésükhöz.
Végig kell tekinteni, hogy milyen törvényeken kell változtatni, ugyanis a helyzet nemcsak Romániában, hanem az egész régióban tarthatatlan – mondta egy védelmi minisztériumi forrás a Reutersnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.