Az orosz-ukrán háború 903. napja – több mint 70 települést foglaltak el az ukránok Kurszk megyében

Az ukrán erők 74 települést foglaltak el az oroszországi Kurszk megyében – közölte az ukrán elnök más magas rangú ukrán tisztségviselőkkel közösen tartott tájékoztatóján. Volodimir Zelenszkij augusztus 13-án tartotta az eligazítást, ahol felvázolta a kurszki offenzíva állását és célkitűzéseit.

A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War – ISW) a rendelkezésre álló információkból arra következtet, hogy az ukránok valójában csupán 41 kurszki településen lehetnek jelen, bár jelentésükben hozzátették, hogy számos rendkívül apró helységet nem vettek figyelembe a jelentésük összeállításakor. Az ISW hozzátette, hogy saját megfigyeléseik egyeznek a hivatalos ukrán közlésekkel arra vonatkozóan, hogy a kijevi csapatok milyen messzire jutottak el az orosz határtól. Hozzátették, noha messzire jutottak le az ukránok, ez még nem jelenti azt, hogy a teljes területet az ellenőrzésük alatt tartanák.

A kurszki offenzíva jelenlegi állását ezen a térképen lehet megfigyelni:

Az ukrán elnök elmondta, hogy csapataik továbbra is előrenyomulnak Kurszkban, illetve úgy fogalmazott, hogy erősítik Ukrajna alkupozícióját Oroszországgal szemben. Ez utóbbi kijelentés valószínűleg az elfoglalt területek mellett a hadifoglyokat is jelenti.

Zelenszkij leszögezte, hogy Kurszkban nem hódító hadjárat zajlik, hanem védekező háború. Állítása szerint 2024. június 1. óta az oroszok majdnem 2100 tüzérségi csapást mértek Kurszk területéről az ukrajnai Szumi megyére. Az orosz terület lerohanásának célja, hogy megvédjék az ukrán lakosságot a további támadásoktól. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij azt közölte, hogy Ukrajna nem akarja elcsatolni Oroszországtól Kurszk megyét. Tihij hozzátette, hogy a kurszki hadművelet Szumi és Donyeck megyét is megvédi az oroszoktól, az előbbit nem tudják tüzérségekkel támadni, az utóbbi esetben pedig nem érkeznek újabb orosz csapatok.

Ukrajna azt hangoztatja, hogy Kurszk lerohanása nem sért nemzetközi jogot. Ezzel több nyugati ország is egyetértett, legutóbb Csehország közölte, hogy támogatják az ukránok oroszországi akcióját.

Zelenszkij közölte, hogy folyamatos kapcsolatban áll Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal az ukrán offenzíva előrehaladása miatt.

Oroszországban egyre nagyobb az aggodalom a kurszki helyzet miatt

Az ISW felmérte az orosz közösségi médiában megjelenő posztokat is a Kurszk megyei harcokkal kapcsolatban. A háborúról megbízhatóan tudósító mikrobloggerek azt írták, hogy az ukránok folyamatosan haladnak előre a területen. A térségben lévő orosz csapatok a jelentések szerint próbálnak egy stabil frontvonalat kialakítani, hogy megállíthassák az ukrán nyomulást.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ukránokat sikerült visszaverni a határtól körülbelül 30 kilométerre. A mikrobloggerek posztjai nagyjából alátámasztják ezt az állítást, bár azt is hozzáteszik a határtól számított 27-30 kilométeres sávban folyamatosak a harcok, az ukránok pedig több ponton is megvetették a lábukat. Olyan állítások is megjelentek a közösségi médiában, hogy a kijevi csapatok megpróbálnak betörni Kurszk felől a szomszédos Belgorod megyébe is.

Az ISW arra számít, hogy 

Egy ilyen lépés az orosz–ukrán háború megmerevedését jelentheti.

Rendkívüli állapotot hirdetek az oroszországi Belgorod megyében

Az oroszországi Belgorod megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov kihirdette a szükségállapotot. A kormányzó közölte, hogy Belgorodot folyamatosan érik ukrán dróntámadások, főleg a polgári infrastruktúrát és a lakóházakat. Gladkov elmondta, hogy már nemcsak Ukrajna felől érkeznek a drónok, hanem a szomszédos Kurszk felől is, ahol az ukrán csapatok egy jelentős területet elfoglaltak.

Az ISW jelentése szerint az ukránok Kurszk felől igyekeznek betöri Belgorodba is.

Vjacseszlav Gladkov arra kéri Moszkvát, hogy hirdessen ki szövetségi szinten szükségállapotot a kurszki és belgorodi krízis miatt.

– mondta Belgorod kormányzója.