Évtizedes ígéret teljesülhet, még az idén kiírják a közbeszerzést. Az új autópálya nyomvonala rendkívül bonyolult, talán soha ilyen még nem volt Magyarországon. Az M100-as, kétszer két sávos gyorsforgalmi útról van szó, amelynek megvalósítása évtizedek óta napirenden van. Legutóbb 2021 végén tűnt úgy, hogy sínen van a kivitelezés, miután kihirdették a nyertes vállalkozót. Csakhogy aztán kitört az orosz–ukrán háború, és a rossz gazdasági helyzet miatt a kormány beruházási stopot hirdetett, a felfüggesztés pedig az M100-asra is kiterjedt. Most viszont masszív életjelet mutatott a projekt.
Lázár János arról írt a közösségi oldalán: a kormány stratégiai célként határozta meg, hogy minden megyei jogú városba kétszer két sávos gyorsforgalmi úton lehessen eljutni. Mára csak három olyan város maradt, amelynél ez nem teljesül, és most Esztergomon van a sor. Az M100-as az M1-es autópályát kötné össze 32,3 kilométer hosszon Komárom-Esztergom vármegye egyik legjelentősebb városával, ami minden idők talán legkomplexebb ilyen útépítésének ígérkezik. Nemcsak azért, mert Magyarországon ritka műszaki megoldásokra lesz szükség, hanem azért is, mert három alagút és több völgyhíd megépítésére is sor kerül a kivitelezés során.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a Ganz-MaVag (Magyar Vagon) csoport minden jel szerint nem tudja megszerezni a Talgót, Európa egyik legnagyobb vonatgyártóját, mert a spanyol kormány kedden nemzetbiztonsági okokból elutasította a spanyol vonatgyártó magyar konzorcium általi felvásárlását. A kisrészvényesek spanyol szövetsége kiakadt a Talgo magyar felvásárlását megakadályozó spanyol kormányzati döntésen. Éppen ezért nem meglepő, hogy a spanyol kormány keddi vétóját nem hagyják szó nélkül, és konkrét válaszlépést jelentettek be. Egészen pontosan a tőzsdén jegyzett társaságok kisebbségi részvényeseinek spanyolországi szövetsége, az AEMEC azt közölte, hogy bírósághoz fordul, hogy megvédje a Talgo kisebbségi részvényeseit a spanyol kormány beavatkozásától. Az AEMEC olyannyira eltökélt, hogy nemcsak a spanyol bíróságra viszi el a spanyol kormány határozatát, hanem azt is fontolgatja, hogy az európai bíróságnál is panaszt tesz. Egy biztos: polgári, illetve egyúttal büntetőjogi pert is kezdeményez, hogy a Talgo több mint 8000 részvényese által elszenvedett károkat megtérítsék.
Türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség következtében augusztus 26-án, 61 éves korában elhunyt Simon András, az utaztatói szakma ismert alakja, akit a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, amelynek korábban alelnöke és kommunikációs vezetője is volt, saját halottjának tekinti. Simon András
Aktív pályafutását befolyásoló betegsége elhatalmasodása előtt betöltötte többek között a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) alelnöki pozícióját, vezette a szervezet légi közlekedési bizottságát, és a kommunikációjáért is ő felelt évekig, miközben hosszú éveken át óraadóként tanított rendezvényszervezéshez és utazásszervezéshez kapcsolódó témákat a Metropolitan Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen Simon András, akinek temetését a szakportál híradása szerint augusztus 29-én, csütörtökön, 10.00 órakor tartják a Kozma utcai izraelita temetőben.
Ursula von der Leyen a múlt héten tért vissza nyári szabadságáról, hogy felkészüljön második ciklusára az Európai Bizottság élén. Remélhetőleg jól kipihente magát, mivel a következő öt év sokkal durvább lesz, mint az első ciklusa – írja a Politico.
A következő öt év egy politikai aknamező lesz – mondta a brüsszeli lapnak egy magas rangú uniós tisztviselő. „Kulcsfontosságú döntéseket kell majd hoznia az Európai Unió jövőjéről és költségvetéséről, miközben kezelnie kell az ukrajnai háborút és az amerikai választást” – tette hozzá.
Az Európai Parlament töredezettebb, mint valaha. A blokk 27 vezetőjét tömörítő Európai Tanácsban többen ülnek, akik jobboldaliak és/vagy nyíltan ellenségesek Von der Leyennel szemben, és ez a szám még nőhet. (Ausztriában idén, Franciaországban 2027-ben lesz választás.)
Az ukrajnai és az izraeli háború nemhogy a béke irányába menne, de mindkét fronton inkább az eszkalációtól kell tartani.
Az Egyesült Államok továbbra is habozik, hogy támogassa-e Kijevet. Ennek valószínűsége csökken, ha Trump megnyeri a novemberi amerikai választást. Ráadásul Berlin is közölte, hogy az eddig megígérteken túl nem ad további katonai segítséget az ukránoknak, mert elfogyott a pénz erre a német költségvetésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.