Az orosz újonc katonák magasan az országos átlag feletti bérért teszik kockára az életüket, és egyszeri belépési bónuszt kapnak. Az utóbbit duplázta meg most egy szerdán közzétett rendeletben Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy vonzóbbá tegye a pályát, ami jó eséllyel a véráztatta ukrajnai síkságokra vezeti a regrutát.
A Bloomberg hírügynökség értékelése szerint az emelés azt jelzi: egyre nehezebb teljesíteni a toborzási célokat, a viszonylag magas fizetésért is kevesebben akarnak harcolni a vártnál.
A hadseregbe lépő újoncok a rendelet szerint 400 ezer rubel (több mint 1,7 millió forint) jutalomra jogosultak, amit az év végéig kapnak meg. Putyin arra is felszólította a regionális hatóságokat, hogy ők is fizessenek az eddig 198 ezer rubelre rúgó szövetségi bónusznak megfelelő jutalmat a regrutáknak.
A szövetségi és a helyi fizetség egymásra rakódik, és az átlag orosz számára borsos összeggé áll össze az életveszély kompenzálására. Csak a szövetségi fizetés a The Moscow Times szerint havi mintegy 200 ezer rubelre rúg, ami az orosz átlagfizetés 2,4-szerese.
A múlt héten Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester jelentett be rendeletben egy újabb jelentős kiegészítést: havi részletekben a város 600 ezer rubelt fizet ki pluszban egy évre az önkénteseknek kiegészítésül a védelmi minisztériumtól kapott bérhez és jutalmakhoz. Ez azt jelenti, hogy a hadseregbe lépés első egy évében a katona összesen 5,2 millió rubelt kap a rendelet szerint, persze ha túléli ezt az időt.
Összehasonlításul: az orosz fővárosban a havi átlagfizetés tavaly a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 139 ezer rubel volt – írja a Bloomberg. A moszkvaiak az újabb bőkezű lépéssel az első helyre kerültek a régiók közti versenyben, abban, hogy ki talál több regrutát Putyinnak a hadsereg számára. Az idei cél 250 ezer katona toborzása. Ez azért fontos politikai értelemben, mert amíg jön elég önkéntes, az emberpusztító háború elhúzódása ellenére is elkerülhető, hogy a 2022 szeptemberihez hasonló népszerűtlen intézkedést kelljen tenni: akkor 300 ezer tartalékost hívtak be.
A háború két és fél éve alatt az orosz hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el az ukrajnai fronton: az Ukrajnával szimpatizáló államokban született nyugati becslések szerint a félmilliót is elérte a halottaik és sebesültjeik száma.
Az oroszok természetesen ennél sokkal kisebb számokat mondanak, és ugyanez igaz fordítva az ukránokra is. Tény, hogy Oroszország sokkal nagyobb embertartalékokkal rendelkezik a kisebb – és a háború alatt megfogyatkozott népességű – Ukrajnánál, és hogy az utóbbiban a legkülönbözőbb praktikákkal próbálkoznak a civilek, hogy elkerüljék a besorozást, vagy külföldre meneküljenek. Az anyagi lehetőségekben is mutatkozik különbség: az óriási léptékű nyugati fegyver- és pénztámogatások ellenére az ukrán állam csütörtökön technikai csődbe került.
Az orosz–ukrán háború 890. napja – nagy dróntámadás közepette érkeztek meg az első F–16-osok UkrajnábaEgyelőre nem tudni, hány F–16-os érkezett Ukrajnába, az ugyanakkor biztos, hogy a következő években további mintegy 80 vadászgépet kap majd az ország. Az F–16-osok nem a legbékésebb napon érkeztek meg, ugyanis Kijevben több mint hét órán keresztül dróntámadást hajtottak végre az oroszok. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.