Ukrajnában szinte bárkiből orosz kollaboráns lehet
Az ukrán kollaborációs törvény 2022 elején lépett életbe: a jogszabályt alig több mint egy hét alatt fogadták el, amely bűncselekménynek minősíti az együttműködést az orosz fegyveres erőkkel. Azonban elemzők szerint a törvény mindenféle tevékenységre kiterjed, beleértve azokat is, amelyek nem sértik a nemzetbiztonságot.
A kísérő büntetések is szigorúak, akár 15 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az eddigi közel 9 ezer kollaborációs ügy vizsgálata alapján Oniszija Szinjuk, a kijevi Zmina Emberi Jogi Központ jogi szakértője arról beszélt a BBC-nek, hogy a jogszabály túlságosan széles körű.
A portál erre több példát is felsorol: Harkiv régióban egy sportstadion vezetőjére 12 év börtön vár, amiért az orosz megszállás alatt továbbra is mérkőzéseket rendezhetett. Az ügyvédje szerint csak két barátságos meccset szervezett helyi csapatok között, ami nem nevezhető bűncselekménynek.
Limanban egy villanyszerelőt azért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre, mert segített helyreállítani az akkor orosz kézen lévő település áramellátását. Az ukrán hatóságok azzal vádolták, hogy ezzel az orosz hadsereget támogatta. A Dmitro nevű férfi viszont azzal védekezett, hogy a település akkor már hónapok óta áram nélkül tengődött, a lakosok pedig egyre romló körülmények között éltek.
A városban önkéntesként tevékenykedő Tetjana Potapenko rosszabbul járt: a nőt öt év börtönre ítélték, amiért télen segített az orosz segélyszállítmányok – tűzifa, gyógyszer, élelmiszer – kiosztásában. A Kijevből érkezett nyomozók szerint így
hivatalos szerepet vállalt és együttműködött a megszállókkal.
Tetjana a lapnak azt mondta, hogy télen élelem és tűzifa nélkül éhen halhattak volna az emberek, amit nem nézhetett tétlenül. Az ENSZ szerint ezek a végzések sértik a nemzetközi humanitárius jogot. A szervezet azt állítja, hogy a 2022. február és 2023 vége között hozott ítéletek egyharmadának nem volt jogalapja.
Szinjuk szintén arról beszélt, hogy
a megszállt területeken létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó lakosokat bármikor célba vehetik, mert a homályos megfogalmazás alapján szinte mindenki büntethető, pedig az emberek célja csupán a túlélés.
A kritikákra válaszul az ukrán parlament azt tervezi, hogy szeptemberben módosítja a vitatott törvényt.
Az egyik javasolt változtatás szerint egyes személyeket börtönbüntetés helyett pénzbírsággal sújtanának, bár ez aligha nevezhető jelentős javulásnak. A lapnak egy parlamenti képviselő, Andrij Oszadcsuk kijelentette: a nemzetközi jognak kell megváltoznia és nem az ukránnak, a törvény javításra szorul, de szerinte nem ütközik a genfi egyezménybe.
Ukrajna egy feltétellel csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz: a háborús bűncselekményeket nem vizsgálhatják
Ukrajna csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, vagyis elismeri, hogy az ICC bíráskodhat felette a jövőben. Azonban egy nagyon fontos feltételt is megfogalmazott Kijev, amely szerint a bíróság hét évig nem vizsgálódhat háborús bűncselekményekkel kapcsolatban Ukrajnában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.