Az időjárás-előrejelzések szerint a Nyugat-Afrika térségét mostanában sújtó heves esőzések folytatódni fognak, a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék nyomán kialakult áradások ráadásul egybeesnek az aratási időszakkal, ami súlyos élelmezési válságot vetít előre – írta a Bloomberg.
Még aggasztóbbá teszi a helyzetet, hogy ez a régió világszinten is a legkevésbé felkészültek közé tartozik, ha a természeti katasztrófák elleni védekezésről van szó. Az indianai Notre Dame Egyetem által kiadott sebezhetőségi rangsorban a térség országai közül Csád az utolsó, 187. helyen áll, Mali a 180., Niger a 176., de még a legjobban álló Nigéria is csak a 152.
Csádban az ország szinte teljes területét sújtó áradások nyomán 1,5 millióan váltak hajléktalanná, 340-en meghaltak, 260 ezer hektár termőföld került víz alá, 60 ezer haszonállat pedig elpusztult.
„Az elárasztott termőföldek és az elpusztult állatok miatt súlyos élelmiszerhiány fenyegeti Csádot, ahol már így is 3,4 millió embert sújt akut éhínség”
– hívta fel a figyelmet Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinálásáért Felelős Hivatalának szóvivője.
Tahir Hamid Ngulin, Csád pénzügyminisztere, aki egyúttal az árvízvédelmi bizottság vezetője is, kiemelte, hogy a mostanihoz még hasonló időjárással sem találkoztak, különösen az ország északi, nagyrészt sivatagos részén példátlan az ilyen mennyiségű csapadék.
A Csáddal szomszédos országokban sem jobb a helyzet: Nigerben 130 ezer ember vesztette el az otthonát, 273-an elhunytak, Maliban 62 halálos áldozatot követelt az ítéletidő, 181 ezren pedig fedél nélkül maradtak a helyi kormányzat adatai szerint.
Nigerben az élelmiszerárak is megemelkedtek, mivel az elárasztott útvonalak szinte járhatatlanná váltak, igencsak nehézkessé vált az áruszállítás. „Sosem láttam még ilyen esőzéseket. Egyelőre nehéz megmondani, mekkora része ment tönkre a terményeknek, de attól tartok, nagyok lesznek a veszteségek” – mondta Mamadou Tidiani hétgyermekes gazdálkodó, aki Mali Agadez régiójában él.
Nigéria északi részét sem kímélte az árhullám, a WHO adatai szerint ott 201 ember halálát okozta a szélsőséges időjárás, és 610 ezren váltak földönfutóvá.
A Severe Weather Europe blog előrejelzése szerint nem várható enyhülés: a Szahara térségére a szeptemberben szokásos csapadékmennyiség ötszázszorosa zúdul le a hónap folyamán.
Közép-Európa országaiban is egyre nagyobb pusztítást okoznak a napok óta tartó áradások. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, hétfőn Lengyelországból négy, Csehországból három, Romániából pedig egy áldozatot jegyeztek fel. Mindeddig összesen 16-an haltak meg az árvíz miatt, heten Romániában, öten Lengyelországban, hárman Csehországban és egy ember Ausztriában.
Lengyelországban Donald Tusk sürgősségi kormányülés után katasztrófahelyzetet hirdetett, és egymilliárd zlotyt (92 milliárd forint) ígért az árvízkárosultaknak.
Az országban gátak szakadtak át, és volt, hogy egy kórházból betegeket kellett evakuálni. Az érintett területeken iskolákat és irodákat zártak be, és több helyre teherautókon szállítottak élelmiszert és ivóvizet a károsultaknak. Az Odera folyó a 130 ezer lakosú Opole és a 640 ezres Wroclaw városát is fenyegeti, noha az utóbbit már 1997-ben is elöntötte az árvíz.
Csehországban szükségállapotot hirdettek két északkeleti régióban, a lengyel határ közelében. Víz alá került több kisváros is az országban, és több ezer embert menekítettek el a hatóságok az emelkedő víz elől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.