késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
IMF: a magyar jövedelem egyre közelebb az EU-hoz, de Budapest kivételezett
Hatalmas a fejlődés Magyarországon a jövedelmek felzárkóztatásában az EU átlagához. Az ország ugyanakkor kihívásokkal nézhet szembe a gazdasági egyenlőtlenségek terén a folyamatban lévő zöld és digitális átállás miatt. Az IMF jelentése szerint sürgős politikai reformokra van szükség. A kohéziós reformról folyó megbeszélések ugyanezekre a területekre összpontosítanak – olvasható az Euractiv.com oldalán.
Magyarország jelentős előrelépést tett az Európai Unió átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek felszámolásában. Az elmúlt két évtizedben az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan emelkedett, a 2010-es uniós átlag 66 százalékáról 2022-re 76 százalékra nőtt. Ez a fejlődés nagyrészt annak köszönhető, hogy
Magyarország integrálódott a globális értékláncokba, különösen az autóiparban, illetve a közvetlen külföldi befektetések növekedése, különösen az elektromos járművek és akkumulátorgyártás területén.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint azonban
ez a fejlődés tartós és jelentős regionális jövedelmi egyenlőtlenségeket eredményezett.
Az általános gazdasági növekedés ellenére a regionális jövedelmi különbségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek Magyarországon.
Budapest jobban teljesített, mint az ország többi része
A legkevésbé fejlett déli és északi régiókban alacsony és stagnáló növekedés tapasztalható, ezek a leszakadó régiók több szempontból is alulteljesítik az országos átlagot, beleértve az oktatást, a digitalizációt, az infrastruktúrát és az egészségügyi eredményeket.
Az elmúlt két évtizedben a munkatermelékenység és a munkaerőpiaci részvételben mutatkozó különbségek a fő mozgató rugói a regionális jövedelmi egyenlőtlenségekben.
Míg a magas kezdeti termelékenységgel és munkaerő-részvételi aránnyal rendelkező régiók gyorsabban fejlődtek, az alacsonyabb kiindulási feltételekkel rendelkező régiók lemaradtak. Ez jól látható az olyan régiókban, mint Pest és Győr-Moson-Sopron, amelyek magasabb egy főre jutó GDP-jük ellenére gyorsabban növekedtek, míg a viszonylag szegényebb déli (pl. Somogy, Tolna, Bács-Kiskun) és északi (pl. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok) területek lemaradtak.
Budapest vezet mind a gazdasági fejlettség, mind a zöld munkahelyek aránya tekintetében: az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának körülbelül 5 százaléka, a zöld munkahelyek aránya pedig körülbelül 3 százalék.
Ezt a Nyugat-Dunántúl követi 4,6 százalék körüli GDP-vel és 2,2 százalék körüli zöld munkahelyek részesedésével. Ezzel szemben az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl, ahol az egy főre jutó GDP jóval az EU-átlag alatt van, jóval alacsonyabb, 0,7-0,8 százalék körüli a zöld munkahelyek aránya.
Létezik megoldás?
Az IMF azt javasolja, hogy célzott szakpolitikai beavatkozásokra van szükség a gazdasági növekedés, valamint a digitális és zöldátállás előnyeinek egyenletesebb elosztása érdekében. Ez magában foglalja a digitális infrastruktúrába és az oktatásba való befektetést a leszakadó régiókban, valamint a zöld magánbefektetések ösztönzését is. A jó kormányzás, beleértve a korrupcióellenes erőfeszítéseket és a közintézmények minőségét, növelheti a regionális gazdaságok dinamizmusát és növekedését.
Hasonló következtetésekre jutott az Európai Bizottság tavasszal közzétett Kohéziós Jelentése is, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium is célzottabb támogatási struktúrákat vezetne be a regionális egyenlőtlenségek kezelésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.