A gyerekek több mint egyharmada rövidlátó volt tavaly világszerte, és az arányuk 2050-re megközelítheti a 40 százalékot – derült ki egy friss kutatás eredményéből. Az előrejelzés nem meglepő, az elmúlt három évtizedben ugyanis folyamatosan nőtt a rövidlátók aránya a gyerekek és a felnőttek körében is, az emberek majdnem 36 százaléka nem látott tavaly tisztán távolra világszerte; 1990-ben ez még csak a 24 százalékukra volt igaz.
A kutatást a kantoni Szun Jat-szen Egyetemen végezték, és egy brit szaklapban, a British Journal of Ophthalmologyban számoltak be róla a héten. Több mint 5,4 millió embert felölelő 276 tanulmányt vetettek össze, amelyek a világ ötven országában készültek mind a hat kontinensen.
Bár a helyzet a koronavírus-járvány alatt hirtelen jelentősen romlott, ám nem minden régióban azonos mértékben.
„A rövidlátás napjainkra jelentős közegészségügyi problémává vált, és egyre gyakoribb, különösen a délkelet-ázsiai országokban, így Szingapúrban, Kínában és Tajvanon” – idézte a tanulmány megállapításait a CNN.
A kelet-ázsiai gyermekeknél a legmagasabb, 35 százalékos a rövidlátók aránya, ami több mint kétszerese fehér társaikénak.
A kutatók szerint ez részben annak tudható be, hogy ők már két-három éves korukban megkezdik a formális oktatást, azaz sokkal korábban, mint a más régiókban élő gyerekek.
A helyzet Japánban a legrosszabb, ahol a gyerekek 86 százaléka rövidlátó. Dél-Korea áll a második helyen 74 százalékkal. Globálisan igaz, hogy a városokban magasabb a rövidlátók aránya, mint vidéken, és a lányokat minimálisan nagyobb mértékben érinti az állapot, mint a fiúkat.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kisgyermekek érzékenyebbek a környezeti tényezőkre, mint a felnőttek, mert az óvodáskor kritikus időszak a látás fejlődésében.
Előrejelzésük szerint a rövidlátás gyakorisága tovább fog nőni a gyermekek és serdülők körében, és 2040-ben eléri a 36,6, 2050-ben pedig a 39,8 százalékot.
Néhány dologra azonban a szülők megtaníthatják a gyermekeiket, hogy megóvják látásukat. Növelni kell például a fizikai aktivitásra fordított időt, és csökkenteni azt, amelyet inaktívan, például tévézéssel és videók nézésével, számítógépes játékokkal vagy internetezéssel töltenek a gyerekek.
A kutatók azt is szükségesnek tartják, hogy az iskolákban kevesebb házi feladatot adjanak, csökkentsék a korrepetálás terhét, és támogassák a szemészeti vizsgálatokat, a korai felismerést és kezelést.
Hasonló javaslatokkal állt elő korábban Benjamin Botsford, a massachusettsi UMass Chan Medical School szemésze is, aki júniusban írt a kérdésről.
A rövidlátás progressziója a gyermekeknél lelassítható, ha szüneteket tartanak, és nem töltenek folyamatosan órákat a telefonnal vagy számítógép előtt – írta.
Az iskolán kívüli – képernyő előtti vagy egyéb – olvasással töltött idő korlátozása segíthet lassítani a gyermekek rövidlátásának romlását. A hosszan tartó képernyőidő ugyanis a szem megerőltetését és kiszáradását okozhatja. Botsford ezért
a „20-20-20 szabály” betartását javasolja.
„Tartsunk 20 másodperc szünetet 20 percenként, amikor 20 láb távolságra (hat méterre) nézünk a készüléktől. Koncentráljunk a szemek pihentetésére és a pislogásra. A drogériákban recept nélkül kapható műkönnyek időnkénti használata pedig segíthet a szemszárazságon” – ajánlja.
A szabadban töltött idő is jót tesz a szemnek, összefüggésbe hozható a rövidlátás gyermekkori előfordulásának csökkenésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.